Megjelent az online pénztárgépekről szóló rendelet módosítása

Megjelent a Magyar Közlönyben a pénztárgép rendelet módosítása, amely szerint a korábban tervezett szeptember végi időpont helyett egységesen 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online kassza használata. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében ismerteti: a kormány úgy döntött, hogy a vállalkozásoknak elegendő időt kell biztosítani a pénztárgép beszerzéséhez, tekintettel arra, hogy a gyártók, forgalmazók fejlesztései lassabban haladtak a tervezettnél. A pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik.

Mindig jól tölti ki a számlát? Kötelező és szabadon választott adatok

Adó- és számlaügyekben pallérozott emberekkel is előfordul, hogy hibáznak a számla kitöltésénél. Összefoglaltuk, hogy milyen adatokat kell tartalmaznia ennek a bizonylatnak. A számlázással kapcsolatos szabályokkal kapcsolatban – mint minden forgalmi adózási kérdés vizsgálatánál – elsőként az áfa irányelv (a TANÁCS 2006/112/EK Irányelve 2006. november 28. a közös hozzáadottértékadó-rendszerről) rendelkezéseit érdemes megvizsgálni. A miatt is a közösségi szabályozással kell kezdeni a kérdés vizsgalatát, mert az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata több alkalommal érvényre juttatta a közösségi jog közvetlen alkalmazhatóságát (például a számla adattartamának vonatkozásában ilyen ügynek tekintendő az Uszodaépítő Kft. kontra APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály C-392/09. sz. ügy).

(tovább…)

Szükséges adatok, dokumentumok, igazolások közösségi értékesítésnél

Közösségi ügyleteknél melyek azok a dokumentumok, amelyeket egy új vevő (vállalkozás) esetében az első értékesítéskor, s melyek, amelyeket minden alkalommal szükséges a számla mellé csatolni? A Közösségen belüli értékesítés szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) tartalmazza.

Főszabály szerint [89. § (1)] „Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek”.

(tovább…)

Új adómentes juttatás 2017-től! Kinek adható albérleti támogatás?

A jelenleginél kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak majd szálláshelyet, vagy akár lakhatási támogatást is nyújthatnak a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodó munkáltatók a munkahely szerinti településen lakóhellyel nem rendelkező munkavállalóik számára. Mindkét juttatás – bizonyos feltételek mellett – adómentesen adható. Az ingyenes vagy kedvezményes szálláshely-juttatás (albérleti elhelyezés) adómentes lehetősége az szja-törvény 1. számú melléklet 8.6./f) pontjának a munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezésén alapul. A jelenleg hatályos megfogalmazás szerint a munkásszálláson ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított lakhatás akkor adómentes, ha az a munkáltató tulajdonában lévő, vagy általa bérelt olyan szálláshelyen történik, amely lakóhelyiségenként egynél több olyan munkavállaló elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van.

(tovább…)

Itt van a nulla százalékos hitel

Szeptember elejétől megkezdődött az első, nulla százalékos kamat mellett elérhető uniós hitel folyósítása, már több mint 18 milliárd forint összegű hitelkérelmet rögzítettek – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kedden.

A mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése elnevezésű hitelprogramban meghirdetett 44 milliárd forintot elsősorban beruházásokra, termelőeszközök és forgóeszközök beszerzésére lehet.

(tovább…)

A számviteli törvény 2016. évi változásai az évközi módosítás tükrében

A 2016. január 1-jén hatályba lépett számviteli törvénymódosítás jelentős változásokat hozotta magyar számviteli szabályozásban. A változások célja a 2013/34/EU irányelv átültetése, amely az éves pénzügyi kimutatások és az egyéb beszámolók egész unióra kiterjedő összehasonlíthatóságának és a beszámolók megbízhatóságával kapcsolatos bizalom fokozott mértékű, következetes és konkrét adatközlés révén történő növelésének elősegítése mellett a kisebb méretű cégek adminisztratív terheinek csökkentése.

Tovább olvasom: http://ado.hu/…/a-szamviteli-torveny-2016-evi-valtozasai/

Kisgyerekes dolgozó utáni adókedvezmény a munkáltatónak

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete tartalmazza a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó előírásokat. A szociális hozzájárulási adót a munkaadónak kell befizetnie a foglalkoztatott dolgozói után. Mértéke a bér 27%-a. A befizetendő adóból különböző jogcímeken kedvezmények vonhatók le. Ezek között szerepel a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény is.

Tovább olvasom: http://ado.hu/…/kisgyerekes-dolgozo

A külföldi kiküldetés adó- és társadalombiztosítási összefüggései

Kiküldetés, kirendelés, átirányítás…. Hova tűnt az Mt.-ből a munkáltató azon joga, hogy egyoldalú utasításával a munkavállalót más munkavégzési helyen, akár külföldön és/vagy más munkakörben foglalkoztassa? A lehetőség megmaradt, csak a szabályozási technika és tartalom módosult. A munkajogi formalitásokon túl cikkünkben a külföldi kiküldetés adó- és társadalombiztosítási összefüggéseit mutatjuk be.

Tovább olvasom: http://ado.hu/…/a-kulfoldi-kikuldetes