Megjelent az online pénztárgépekről szóló rendelet módosítása
Mindig jól tölti ki a számlát? Kötelező és szabadon választott adatok
Adó- és számlaügyekben pallérozott emberekkel is előfordul, hogy hibáznak a számla kitöltésénél. Összefoglaltuk, hogy milyen adatokat kell tartalmaznia ennek a bizonylatnak. A számlázással kapcsolatos szabályokkal kapcsolatban – mint minden forgalmi adózási kérdés vizsgálatánál – elsőként az áfa irányelv (a TANÁCS 2006/112/EK Irányelve 2006. november 28. a közös hozzáadottértékadó-rendszerről) rendelkezéseit érdemes megvizsgálni. A miatt is a közösségi szabályozással kell kezdeni a kérdés vizsgalatát, mert az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata több alkalommal érvényre juttatta a közösségi jog közvetlen alkalmazhatóságát (például a számla adattartamának vonatkozásában ilyen ügynek tekintendő az Uszodaépítő Kft. kontra APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály C-392/09. sz. ügy).
Szükséges adatok, dokumentumok, igazolások közösségi értékesítésnél
Közösségi ügyleteknél melyek azok a dokumentumok, amelyeket egy új vevő (vállalkozás) esetében az első értékesítéskor, s melyek, amelyeket minden alkalommal szükséges a számla mellé csatolni? A Közösségen belüli értékesítés szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) tartalmazza.
Főszabály szerint [89. § (1)] „Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek”.
Új adómentes juttatás 2017-től! Kinek adható albérleti támogatás?
A jelenleginél kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak majd szálláshelyet, vagy akár lakhatási támogatást is nyújthatnak a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodó munkáltatók a munkahely szerinti településen lakóhellyel nem rendelkező munkavállalóik számára. Mindkét juttatás – bizonyos feltételek mellett – adómentesen adható. Az ingyenes vagy kedvezményes szálláshely-juttatás (albérleti elhelyezés) adómentes lehetősége az szja-törvény 1. számú melléklet 8.6./f) pontjának a munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezésén alapul. A jelenleg hatályos megfogalmazás szerint a munkásszálláson ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított lakhatás akkor adómentes, ha az a munkáltató tulajdonában lévő, vagy általa bérelt olyan szálláshelyen történik, amely lakóhelyiségenként egynél több olyan munkavállaló elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van.
Itt van a nulla százalékos hitel
Szeptember elejétől megkezdődött az első, nulla százalékos kamat mellett elérhető uniós hitel folyósítása, már több mint 18 milliárd forint összegű hitelkérelmet rögzítettek – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kedden.
A mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése elnevezésű hitelprogramban meghirdetett 44 milliárd forintot elsősorban beruházásokra, termelőeszközök és forgóeszközök beszerzésére lehet.
Az általános forgalmi adó levonhatósága
Rengeteg szabály szerepel az általános forgalmi adóról szóló törvényben arra vonatkozóan, hogy mely esetekben nem lehet levonásba helyezni az előzetesen felszámított általános forgalmi adót.
Tovább olvasom: http://ado.hu…levonhatosaga
Jogdíjhoz és immateriális jószágokhoz kapcsolódó kedvezmények
A szoftverfejlesztő és szoftverhasznosító cégek, a franchise-tulajdonosok, a szabadalommal, know-how-val és oltalmi mintával rendelkező vállalkozások számára több olyan társasági adó és helyi iparűzési adó kedvezmény is létezik, melyekkel akár teljes adómentesség vagy adóalap-csökkentés érhető el.
Tovább olvasom: http://ado.hu…kapcsolodo-kedvezmenyek
A számviteli törvény 2016. évi változásai az évközi módosítás tükrében
A 2016. január 1-jén hatályba lépett számviteli törvénymódosítás jelentős változásokat hozotta magyar számviteli szabályozásban. A változások célja a 2013/34/EU irányelv átültetése, amely az éves pénzügyi kimutatások és az egyéb beszámolók egész unióra kiterjedő összehasonlíthatóságának és a beszámolók megbízhatóságával kapcsolatos bizalom fokozott mértékű, következetes és konkrét adatközlés révén történő növelésének elősegítése mellett a kisebb méretű cégek adminisztratív terheinek csökkentése.
Tovább olvasom: http://ado.hu/…/a-szamviteli-torveny-2016-evi-valtozasai/
Kisgyerekes dolgozó utáni adókedvezmény a munkáltatónak
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete tartalmazza a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó előírásokat. A szociális hozzájárulási adót a munkaadónak kell befizetnie a foglalkoztatott dolgozói után. Mértéke a bér 27%-a. A befizetendő adóból különböző jogcímeken kedvezmények vonhatók le. Ezek között szerepel a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény is.
Tovább olvasom: http://ado.hu/…/kisgyerekes-dolgozo
A külföldi kiküldetés adó- és társadalombiztosítási összefüggései
Kiküldetés, kirendelés, átirányítás…. Hova tűnt az Mt.-ből a munkáltató azon joga, hogy egyoldalú utasításával a munkavállalót más munkavégzési helyen, akár külföldön és/vagy más munkakörben foglalkoztassa? A lehetőség megmaradt, csak a szabályozási technika és tartalom módosult. A munkajogi formalitásokon túl cikkünkben a külföldi kiküldetés adó- és társadalombiztosítási összefüggéseit mutatjuk be.
Tovább olvasom: http://ado.hu/…/a-kulfoldi-kikuldetes