Az adózás rendjének átalakítása már régóta várt változás, számos szakmai vélemény jelent meg a nyári törvénytervezetek kapcsán. Az RSM blogja megvizsgálta, ezek mennyiben tükröződnek a most beterjesztett jogszabálytervezetben, mi fog fájni a cégeknek és minek örülhetnek, ha a jogszabály ebben a formában kerül elfogadásra.
Az adózás rendjének egységes újraszabályozása régóta érik
Az adózás rendjére, az ellenőrzésre vonatkozó eljárási szabályok egységes önálló törvényben történő elhelyezése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénytől (Ket.) való függetlenítésemár egy évtizede tervbe vett folyamat. Az új Art. koncepciójának tényleges elindítása azonban csak 2015. márciusára tehető, ekkor került meghirdetésre a teljesen új szemléletű adózás, aminek jegyében nem „tovább faragni” szerették volna az adózás rendjéről szóló törvényt (Art.),hanem egy teljesen újrakodifikált törvény megalkotása került porondra. A XXI. századi modern, ügyfélbarát, szolgáltató jellegű új adóhatósággal együtt egy új Art. bevezetése is indokolttá vált.
A tervezett kodifikációs munka, az új Art kódex elkészítése és 2016-ra, majd 2017-re tervezett hatályba léptetése azonban csúszott, közben az egyes adózási reformok beépítésre kerültek a jelenleg hatályos Art-ba. A háttérben zajló kodifikációval összefüggésben egészen 2017 nyaráig, a kötelező társadalmi egyeztetésig egy új átfogó adókódexről lehetett hallani, amely ügyfélközpontú és átfogó szabályozást tartalmaz majd az adózás egészére.
Az egységes szabályozás több jogszabályban öltött testet – nem könnyítve az adózók életét
Ezzel ellentétben július végén a kormány honlapján a jogszabályalkotás során kötelező általános egyeztetésre már két törvényjavaslat került feltöltésre, az adóigazgatási rendtartásról szóló és az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatok.
Ezen két törvénytervezetnek már a szerkezete sem volt azonos. Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvénytervezetről egyértelműen látszott, hogy az egyrészt a Ket. helyébe lépő közigazgatási rendtartásról szóló törvény, másrészt pedig a jelenleg hatályos Art rendelkezéseinek összeillesztéséből készült.
A társadalmi egyeztetés során – a javaslatok benyújtására biztosított rövid, alig három hetes határidő ellenére -, számos javaslat került benyújtásra a tervezetek átdolgozására vonatkozóan. A szakmai szervezetek javaslatai megegyeztek abban, hogy az adózás rendjének egységes kodifikációját preferálták, semmi sem indokolta a horizontális tagolást, a szabályozás két, vagy esetleg három törvénybe történő szétbontását. Különösen úgy, hogy a törvények egymáshoz való viszonya sem tisztázott, átfedések, duplikációk voltak tetten érhetők a szövegekben. Amennyiben az Adókódex rövidítése volt a jogalkotói cél, akkor azt más eszközökkel is el lehetett volna érni.
„Szakmai meggyőződésünk szerint a szabályozás átláthatóságát veszélyezteti ugyanis az adózási jogszabályok horizontális és vertikális struktúrájának további tagolása. A kodifikáció eredményeképpen az eddigi egy törvény és a kapcsolódó kicsivel több, mint egy tucatnyi rendelet helyett, a jövőben várhatóan már három külön törvényben akár több mint 20 kormányrendeletben, és több mint 10 NGM rendeletben kereshetőek az adózással összefüggő rendelkezések. A rendeleti szintű új szabályozás kidolgozása pedig további egyeztetést igényelne.”
Összehasonlításképpen megjegyezzük, hogy az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációja több éves előkészítést és több éves, több körös társadalmi egyeztetést foglalt magába. Az adózás rendjének kodifikációja ezzel szemben néhány hónapos szakmai előkészítést és csupán egy körös társadalmi egyeztetést ölel át, ami álláspontunk szerint nem biztos, hogy elegendő egy új adókódex szakmailag megalapozott előkészítéséhez.
Mi hiányzik az új Art-ból?
A jogalkotók szerint az új Art kódex készítése során a társadalmi egyeztetés során felmerült, szakmailag indokolt, illetve az adózók javára történő változtatásokat mind megvizsgálták és igen jelentős részüket át is vezették. Ezt a kijelentést a törvény szövegezésével összevetve, csak részben lehet elfogadni, mert a benyújtott jelentős számú javaslat, szakmai álláspont közül, nem minden került átemelésre. A jogalkotó számos fontos, az új koncepcióra vonatkozó észrevételt figyelmen kívül hagyott.
Néhány jelentősebb gondolat, módosítási javaslat:
- Nem indokolt az adóigazgatási területen az Art. mint alapvetően eljárási norma mellett egy önálló törvényi szintű adóigazgatási rendtartást „életre hívni”, amely szintén eljárásjogi normákat tartalmazó, a jogforrási hierarchia ugyanazon szintjén elhelyezkedő jogszabály.
- Az adóhatósági képviselet szabályait hozzá kell igazítani az elektronikus ügyintézés általános bevezetésével létrejövő rendelkezési nyilvántartás szabályaihoz, a túlbonyolított egységes képviseleti nyilvántartás bonyolult szabályait egyszerűsíteni kell a szakmaiság követelménye mellett.
- Az adóhatóság által alkalmazott eltérő minősítés tilalma alkotmányos aggályokat vet fel. A gyakorlatban az adóhatóság úgy alkalmazza a rendelkezést, hogy a számlázási láncolatban a lánc tagjánál tett megállapítását végigviszi valamennyi – a számlázásban részt vevő – adózónál, úgy hogy mindig továbbvetíti a megállapítást a következő tagra, anélkül, hogy érdemben vizsgálná az adott félnél megjelenő felróhatóságot.
- A fellebbezésről lemondáshoz kapcsolódó szabályozás valójában jogorvoslati jog csorbulását eredményezheti és sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Hosszú távon nem az adózókat támogatja, hanem a jogszabálysértő, inkonzisztens gyakorlat kialakítását eredményezi.
- Valamennyi adózáshoz kapcsolódó jogintézmény egységes jogalkotási szinten legyen szabályozva (becslés, ellenőrzés általános szabályai).
- A pénzügyi képviselet Art-ben lévő szabályai mára elavultak, hiányosak, számos visszaélésre adnak lehetőséget. Szükséges a pénzügyi képviseletgyakorlása feltételeinek szigorítása (bankgarancia összegének növelése),és az adóalany kiregisztrálásához, megszűnéséhez kapcsolódó a pénzügyi képviselő felelősségre, iratmegőrzésére vonatkozó részletszabályok kidolgozása.
- Az adóhatósági adatszolgáltatásra, az adótanácsadók, adószakértők tevékenységére vonatkozó rendelkezések, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer szabályi adókódexben történő elhelyezése nem indokolt.
Természetesen üdvözlendők a szolgáltató adóhatósági jelleget erősítő, már a mostani Art-ban is megtalálható új rendelkezések. Megállapítható ugyanakkor, hogy az adózás rendjének újrakodifikálása nem volt kellően átgondolt és komolyabb társadalmi, szakmai vitát igényelt volna. Ezért első ránézésre jelenleg egy, a társaságok számára nehezen áttekinthető szabályozással találkozhatunk.
A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Vélemény, hozzászólás?