Összefoglaltuk a személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) 2019. évtől megváltozott szabályait.
Munkáltatói, kifizetői juttatások
A legnagyobb horderejű változás azokat a szabályokat érinti, amelyek egyes – a nem munkadíjként és többnyire nem pénzben juttatott – jövedelmek közterheinek megfizetését eddig az általánosnál egyszerűbb és kedvezőbb módon, a juttató kötelezettségeként írták elő, vagy amelyeket meghatározott feltételekkel mentesítették a közterhek alól.
A változás lényege: a kedvezmények, mentességek radikálisan szűkülnek, a juttatások többsége munkaviszony esetében a bérre, más jogviszony esetében az adott jogviszonyból származó jövedelemre, jogviszony hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó közteherviselési szabályok szerint az összevont adólapba kerül. Ez a nem pénzbeli juttatások esetében a magasabb közteher mellett, többek között azt is jelenti, hogy a juttatót és a magánszemélyt kímélő elkülönült forrásadózás helyett mindkét félnek alkalmaznia kell az adóelőleg, az adó, a járulékok megállapítására, megfizetésére, vonatkozó szabályokat, nyilatkozattételi, bevallási rendelkezéseket.
Mindez jelentősen befolyásolja a kifizetők/munkáltatók juttatási (cafeteria) rendszerét, számviteli politikáját, bizonylatkiállítási (igazolási), nyilvántartási kötelezettségeit. A növekvő kötelezettségekkel szemben ugyanakkor a magánszemélyekre gyakorolt kedvezőtlen összhatást mérséklő tényező, hogy a jogosultak az összevont adóalapba átsorolt jövedelmekkel, azok adójával szemben is érvényesíthetnek kedvezményeket.
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 69-71. §-ainak módosult rendelkezései szerint 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatást csak
• Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatásként adhatnak a munkáltatók,
• a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás értékéből az adóévben személyenként a minimálbérösszegét meg nem haladó összegben adhat,
• a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó összegben adhat.
Megszűnik a 100 ezer forint pénzösszeg, mint béren kívüli juttatás. Ezzel összefüggő fontos tudnivaló, hogy a 2018. évi keretből áthúzódó összegre 2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezéseket már nem lehet alkalmazni, azt a bérre előírt szabályok szerint kell számfejteni és kifizetni.
Egyes meghatározott juttatásnak 2019. január 1-jétől csak
• a béren kívüli juttatások értékhatárokat meghaladó része,
• a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
• a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélőszolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata,
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény (Öpt.) előírásai szerint a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra befizetett összeg,
• a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon adott juttatások,
• az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása, azzal, hogy egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány/közalapítványt esetében mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok értékéből az a rész, amely nem haladja meg az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát;
• az eddigi három helyett, évi egy alkalommal a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű csekély értékű ajándék,
• az olyan juttatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet,
• az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség (beleértve a résztvevőknek a minimálbér 25 százalékát megnem haladó értékű ajándék költségét),
• az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
• a jogszabály alapján adott a dóköteles juttatás
minősülhet.
E juttatásokat érintő további változás, hogy a szociális hozzájárulásról szóló új törvény értelmében az egészségügyi hozzájárulás (eho) 14 és 19,5 százalékos mértékeit egységesen 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) váltja fel. Így a juttatónak az új szabályozás szerint a megmaradó egyes meghatározott juttatások esetében továbbra is a juttatás értékének 1,18-szorosa lesz az adó- és szocho-alap, míg a megmaradó béren kívüli juttatások kedvezménye a mostani 14 százalék eho helyett az lesz, hogy a fizetendő szja- és szocho-alap megállapításához az 1,18-as szorzót nem kell alkalmazni.
Mindez azt jelenti, hogy jövőre a munkáltató (ideértve a társas vállalkozást is a személyesen közreműködő tagja tekintetében), ha munkahelyi étkezés, étkezési utalvány, helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatási utalvány, iskolarendszerű képzési költség átvállalása, önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, magánszemély javára kötött biztosítás díja stb. formájában ad juttatásokat, azok adókötelezettségére a munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ugyanez vonatkozik az adómentesség alól kikerülő lakáscélú munkáltatói támogatásra, mobilitási támogatásra, hallgatói hitel-törlesztés munkáltatói támogatására, a magánszemély javára kötött kockázati biztosítás díjára is.
SZÉP-kártya támogatások
A SZÉP-kártyára utalt támogatások 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásként, illetve egyes meghatározott juttatásként változatlanul a következők szerint adhatók:
Béren kívüli juttatásnak minősül
• a szálláshely alszámlára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshelyszolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;
• a vendéglátás alszámlára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;
• a szabadidő alszámlára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.
Egyes meghatározott juttatásként adóköteles
• az előbbi értékhatárokat meghaladó támogatás;
• az előbbi értékhatárokat meg nem haladóan az adóévben folyósított támogatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.
Az éves rekreációs keretösszeg
• amennyiben a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, – ha a munkáltató költségvetési szerv – évi 200 ezer forint, más munkáltató esetében évi 450 ezer forint;
• a 200 ezer, illetve 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.
Nem kell a keretösszeget arányosítani, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg. Szintén nem kell arányosítani az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat.
Fontos változás, hogy a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet újra szabályozta a SZÉP-kártya kibocsátásának és felhasználásának rendjét. Eszerint a munkavállalók nem a munkáltatón keresztül, hanem a kibocsátónál igényelhetik a SZÉP-kártyát, úgy, hogy ennek érdekében a kibocsátóval közvetlenül kell szerződniük a szálláshely, a vendéglátás és a szabadidő alszámlák megnyitására. A kibocsátók már az idén megkezdték a szerződések kiküldését a meglévő kártyatulajdonosoknak, így a munkáltatók jövőre már csak az újonnan megnyitott SZÉP-kártyás számlákra utalhatják a támogatást. Az is változás, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a támogatás feltöltését követő második év május 31-e után fel nem használt összeget nem utalják vissza a munkáltatók részére, hanem a munkavállalók azt továbbra is felhasználhatják, de a pénzforgalmi szolgáltatók a maradvány összegek után havi 3 százalék díjat számíthatnak fel, amelyet a SZÉP-krtyával közvetlenül összefüggő marketing költségeikre fordíthatnak.
Forrás: ado.hu
Vélemény, hozzászólás?