A számla dátuma egy fontos és érzékeny kérdés az adózó és partnere, illetve a NAV számára egyaránt. Fontos pontosan látni a különbséget a teljesítés időpontja és a számlakibocsátás kelte között.
A számlakibocsátás dátuma
A számlakibocsátás kelte az a nap, amikor a számla kibocsátásra került. Ezt a dátumot nem lehet módosítani, “visszadátumozni”, még abban az esetben, ha a számlakibocsátás valamilyen oknál fogva elmaradt. Értelemszerűen az „előredátumozás” sem megengedett.
Mi lehet a teljesítés időpontja?
A teljesítés időpontja előbbiekkel szemben az a nap, amikor az ügylet teljesült vagy teljesítettnek kell tekinteni az áfa-törvény rendelkezései szerint. Az áfa-törvény három teljesítési időpontot ismer:
- Fő szabály szerinti, avagy tényállásszerű teljesítés,
- Részteljesítés,
- Időszakos elszámolási ügylet vagy részletfizetés.
Milyen következmények kapcsolódnak a teljesítés időpontjához?
A teljesítési időpont a számlázás kiinduló állomása, amelyhez nagyon sok jogkövetkezmény kapcsolódik, például:
- A számlakibocsátási kötelezettség a teljesítés függvénye. A számlát az ügylet teljesítéséig, de legfeljebb az attól számított ésszerű határidőn belül kell kibocsátani.
- Az áfalevonási jog a teljesítés időpontjában nyílik meg.
- A teljesítés napja határozza meg – főszabály szerint -, hogy az adott számlát mely adó-megállapítási időszakban kell szerepeltetni (ez alól vannak kivételek, például az előleg, amelynek átvétele önmagában adófizetési kötelezettséget keletkeztet).
- Devizás számla esetén a számlán forintban feltüntetendő áfa összegét leggyakrabban a teljesítés napján érvényes árfolyam alapján kell megállapítani.
Ebből kifolyólag a teljesítés időpontja rendkívül fontos tényező az adózó számára. Annak lehagyása a számláról csak akkor lehetséges, ha a számlát a teljesítéssel egyidejűleg bocsátották ki.
Befogadói oldalon, ha a számlán nem szerepel a teljesítés időpontja, annak két oka lehet:
- A számlát a teljesítés időpontjában bocsátották ki, így ez a számla jó.
- A számlát nem a teljesítési időpontjában bocsátották ki, így nem csak a számla kibocsátás keltét, hanem a teljesítés napját is fel kellett volna tüntetni, ezért ez a számla nem jó.
Miért érdemes a teljesítési időpontot feltüntetni a számlán, akkor is, ha nem kötelező?
De még abban az esetben is érdemes (bár nem kötelező) feltüntetni a teljesítés időpontját a számlán, ha a számlakibocsátás a teljesítéssel egyidejűleg történt meg. Gondoljuk csak az alábbiakra:
A könyvelés számára is fontos információkat hordoz az ügylet teljesítési időpontja.
Az online számla adatszolgáltatási rendszerben (100.000 forintot meghaladó áfatartalmú áthárított belföldi számlák esetén) az adatszolgáltatás formáját előíró xsd séma szerint az adatszolgáltatáshoz használatos invoice xml-ben a teljesítés időpontját és a számla-kibocsátás keltét kell szerepeltetni.
Ha minden esetben feltüntetjük a teljesítés időpontját, így saját adminisztratív terhünket könnyítjük, és nem kell még egy vizsgálati szempontot kell beépíteni a rendszerbe (ha a számlakibocsátás kelte egyenlő a teljesítés időpontjával, akkor a teljesítés időpontja nem kötelező, egyéb esetben kötelező)
Könnyen összezavarhatjuk a számlabefogadót (ld. a fenti dilemmát) a teljesítés időpontjának elhagyásával.
A fizetési határidő szerepeltetése a számlán
Végezetül térjünk ki még a fizetési határidőre. A fizetési határidő szerepeltetése a számlán – az áfa-törvény szerint – nem kötelező, bár kétségtelenül hasznos adat.
Időszakos elszámolásnál a fizetési határidő szerepet játszik a teljesítési időpont meghatározásánál. Az időszakos ügyletek esetén érdemes tehát mindkét időpontot (teljesítési időpontot és a fizetési határidőt) szerepeltetni a számlán, de nem kötelező.
Forrás: www.ado.hu
Vélemény, hozzászólás?