Fontos tájékoztatást jelentetett meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Vámértesítő 2019. évi 6. számában. Az ’Interneten szervezett gyűjtés adójogi megítélése’ című ismertetés bővebb bemutatást is megérdemel.
Magánszemélyt támogatnak magánszemélyek
Adományozásról csak akkor beszélhetünk, ha a támogatás önzetlen, mindenfajta ellenszolgáltatástól mentes, a támogatásnak nem lehet célja és eredménye, hogy a támogató ellenszolgáltatásban részesüljön. Ha van ellenszolgáltatás, akkor annak jellegétől függően kell meghatározni az adó-, járulék- és illetékszabályokat. A továbbiakban az ellenszolgáltatás nélküli adományozást feltételezzük, csak ezekre vonatkozó szabályokat mutatunk be.
A támogatás tényéről nem kell bizonylatot kiállítani, de olyan jogszabályi előírás sincs, amely ezt megtiltaná. A támogató névtelen is maradhat, ragaszkodhat hozzá, hogy jótékonykodását anonimitás mellett kezeljék.
Magánszemélytől magánszemélynek adott ajándék adómentes a személyi jövedelemadóban. Ez a szabály (jelenleg az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 1. számú melléklet 7.2. pontja) az adóreform óta él az Szja törvényekben, és ugyanúgy vonatkozik a karitatív célú adományozásokra, mint a névnapi, születésnapi, esküvői, karácsonyi (stb.) ajándékozásokra. Az ellenszolgáltatás nélküliségen kívül ennek az szja-mentességnek semmilyen feltétele nincs. Az ajándékozó és az ajándékozott lehet belföldi és külföldi is, természetesen külföldiek esetében külön kérdés, hogy vonatkozik-e az ajándékozásra az Szja törvény hatálya.
Egyelőre kérdés, hogy az úgynevezett szeretetsüti értékesítése milyen adóhatósági megítélés alá esne, ha magánszemélyek készítik, értékesítik a sütit magánszemélyeknek (pl. utcán), a befolyt bevételt jótékony célra használják fel.
Mivel az előzőekben bemutatott adományozás szja-mentes, így járulékfizetési, szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség sem merül fel.
Érdekesebb az illetékek szabályrendszere.
Ha személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a megajándékozottnak vagy az ajándékozónak, akkor illetékfizetési kötelezettség nincs (Illetéktörvény 17.§ (1) c) pont). Ez az eset magánszemélyek közötti ellenszolgáltatás mentes ajándékozásnál nem merül fel.
Egyéb esetekben az Illetéktörvény 11.§ (2) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint az „ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja”. Mivel a fizetőeszköz is ingónak minősül az Illetéktörvény alkalmazásában, ezért a pénzadományra is alkalmazni kell a szabályt (Itv. 102.§ c) pont).
Ha nem akarjuk megsérteni az illetékszabályokat, akkor a 150 ezer forintos határt, illetve az okiratmentességet figyelembe kell vennünk a jótékonysági adományozásoknál.
Az illetékköteles jogügyleteket, sőt egyes esetekben az illetékmentes ügyleteket is be kell jelenteni az adóhatóságnak (mint az illetékügyekben eljáró első fokú szervnek; Itv. 91.§). Ha az ajándékozás nem tárgya az Illetéktörvénynek (nincs okirat és az érték nem több 150 ezer forintnál), akkor bejelentési kötelezettség sincs.
Az ajándékozó nem magánszemély
Ha az ajándékozó szervezet (gazdasági társaság, költségvetési szerv, alapítvány, egyház, párt stb.), akkor is lehet az ajándékozás szja-mentes, és ebben az esetben szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni, illetve az illetékkötelezettség megállapításánál is az előzőekben ismertetetteket lehet alkalmazni.
Szja-mentes juttatásokra több száz (!) adómentességi jogcím található az Szja törvény 1. számú mellékletének 1-8. pontjaiban. Ezek felsorolását itt most természetesen mellőzzük.
Ha a juttatáshoz nem találunk adómentességi jogcímet, akkor a juttatás egyéb jövedelemként adóköteles, a juttatónak kell megállapítani az adóalapot, levonni az adóelőleget, illetve megfizetni a juttatás értéke után a szociális hozzájárulási adót. Ebben ez esetben a juttatás mentes az illetékek alól, így sem illetéket fizetni, sem az ajándékozást bejelenteni nem kell az adóhatóság felé.
Ha az adomány nem magánszemélytől, illetve Magyarországon kifizetőnek nem minősülő személytől származik, akkor az adókötelezettséget az adományozottnak kell megállapítani. Ha van adókötelezettség, akkor az adományozottnak kell az adomány összege után adóelőleget, szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve mindezt adóbevallásában szerepeltetni.
Forrás: www.ado.hu
Vélemény, hozzászólás?