Első körben csak június 30-ig tette a kormány szochómentessé a SZÉP-kártyát, de egy május 22-i kormányrendeletben meghosszabbította a mentességet az év végéig.
“A SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adója eltörlésre került 2020. december 31-ig, és 2020-ban a kedvezményes adózású keretösszeg 800 ezer forintra nő a versenyszférában, 400 ezer forintra pedig a közszférában, hozzájárulva a hazai turizmus élénkítéséhez a járványhelyzet megszűnése után” – olvasható a kormány kedden beterjesztett költségvetési javaslatában.
Sokan talán fölkapják a fejüket: nem csak június 30-ig tart a mentesség? Valóban, a kormányrendelet eredetileg ezt a határidőt tartalmazta, azonban ezt a kormány egy másik rendeletével december 31-ig meghosszabbította.
No, de nézzük a további részleteket!
Megemelt értékhatárok
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően, a 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján 2020-ban béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a SZÉP-kártya
- szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint (225 ezer forint helyett),
- vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint (150 ezer forint helyett),
- szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint (75 ezer forint helyett),
együttvéve legfeljebb az éves rekreációs keretösszeget meg nem haladó összeg.
A Szja tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg
- amennyiben a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll – ha a munkáltató költségvetési szerv – évi 400 ezer forint (200 ezer forint helyett), más munkáltató esetében évi 800 ezer forint (450 ezer forint helyett);
- a 400 ezer, illetve a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló jogviszonya csak az év egy részében áll fenn.
Nem kell a rekreációs keretösszeget arányosítani, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg. Szintén nem kell arányosítani az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat.
Az előbbi értékhatárokat meghaladó támogatás, illetve az előbbi értékhatárokat meg nem haladóan az adóévben folyósított támogatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
Lényeges, hogy a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is munkavállalónak minősül, így esetében is az említett előírások szerinti mértékben és feltételekkel adható SZÉP-kártya támogatás.
A fizetendő közterhek
A béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP-kártya támogatás 2020. április 22-december 31. időszakban mentes a szocho alól, így az alszámla-értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meg nem haladó támogatás után a munkáltatónak csak 15 százalék szja-t kell fizetnie.
A meghaladó rész (egyes meghatározott juttatás) 1,18 szorosa viszont továbbra is szocho-köteles, de annak mértéke 2020. július 1-jétől 15,5 százalékra csökken (17,5 százalék helyett).
A rendelkezés nem visszamenőleges
A kormányrendelet SZÉP-kártyát érintő kedvező szabályai 2020. április 22-én léptek hatályba azzal, hogy köztük nincs a visszamenőleges alkalmazhatóságot megengedő rendelkezés, vagyis a változások miatt a rendelet hatályba lépése előtt folyósított összegek után az akkor hatályos rendelkezések szerint jogszerűen teljesített kötelezettségek utólag nem módosíthatók, mert nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg [art. 54. § (3) bekezdés].
Ha például a munkavállaló vendéglátás alszámlájára februárban 170 ezer forint támogatás utalása történt, aminek következtében a munkáltató az akkor hatályos értékhatárt meghaladó 20 000 forint 1,18-szorosa után a 17,5% szociális hozzájárulási adót megfizette, azt nem igényelheti vissza azon a címen, hogy az most már beleférne a felemelt összeghatárba.
A támogatás cafeterián kívül is adható
Kérdés, hogy ahol cafeteria szabályzat rögzíti a munkavállalóknak – választásuk szerint – adható juttatásokat, mit tehet a munkáltató, ha szeretné kihasználni az új rendelkezések előnyeit.
A cafeteria adójogi szempontól nem kötelező juttatási rendszer, az adószabályok csak arról rendelkeznek, hogy az egyes juttatásoknak milyen adózási következményei vannak. A munkáltató eldöntheti, illetve a munkavállalókkal (érdekképviselettel) egyetértésben szabályozhatja, vagy akár az egyedi munkaszerződésekben rögzítheti, hogy a munkavállalók mindegyikének, vagy közülük egyes csoportoknak milyen keretben, milyen juttatásokat, milyen feltételekkel ad. Nincs tehát akadálya a szabályzat vagy a munkaszerződések, munkavállalói nyilatkozatok módosításának, akár a keret megemelésének, de annak sem, hogy a SZÉP-kártya alszámla-értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meg nem haladó (béren kívüli juttatásnak minősülő) mértékben 2020. június 30-áig a meglévő cafeteria juttatások mellett soron kívül adjon SZÉP-kártya támogatást a munkáltató.
Vagy például, ahol a cafeteria szabályzat havi bontásban rögzíti a támogatás folyósítását, júniusban még a hátralévő támogatás egyösszegben is utalható. Az egyösszegű utalásnak utóbb akkor lehet adózási következménye, ha a támogatás a munkaviszony esetleges megszűnése miatt arányosított rekreációs keretösszegen meghaladja, mely esetben a meghaladó összeg 1,18-szorosa után a szja-t és a szocho-t meg kell fizetni.
A pénzforgalmi szolgáltatói díj felfüggesztése
A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) kormányrendelet szerint a pénzforgalmi szolgáltató (bank) a munkavállalóval szemben jogosult a SZÉP-kártya juttatásként legrégebben átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszközök erejéig és és azok terhére díjat felszámítani, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a SZÉP-kártyával közvetlenül összefüggő működési költségeire és marketingköltségeire fordít. A felszámított havi díj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka, de legalább 100 forint lehet. 100 forintnál alacsonyabb összegű fel nem használt pénzösszeg esetén a díj összege megegyezik a fel nem használt összeggel. A pénzforgalmi szolgáltató köteles az említett időpont előtt legalább 2 hónappal tájékoztatni a kártyabirtokost a fel nem használt pénzeszköz pontos összegéről, valamint arról, hogy milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre.
Ettől eltérően, a 91/2020. (IV. 5.) kormányrendelet szerint
- A veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel.
- A pénzforgalmi szolgáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre.
Forrás: www.ado.hu
Vélemény, hozzászólás?