A törvény célja, hogy egyes kiemelt társadalmi csoportok (például nyugdíjasok, a gyermeket nevelő szülők, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak) számára a hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségére vonatkozó hiteltörlesztési, fizetési moratórium továbbra is fennmaradjon, illetve a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálása.
Hitelfelmondási tilalom
A hitelfelmondási tilalom szabályait azon adósok vonatkozásában kell alkalmazni, aki a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségét fizetési képességének meggyengülése miatt nem tudja határidőben teljesíteni, valamint nem alkalmazandó rá a hiteltörlesztési moratórium szabályai. Az adósok tekintetében a hitelező az adóssal kötött szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt 2021. június 30. napjáig felmondással nem szüntetheti meg.
A törvény előírja azt is, hogy ebben az időszakban a hitelező és az adós egyeztetést folytat egymással a szerződésben rögzített kondíciók újratárgyalásáról annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon. A hitelező és az adós a közös megegyezéssel megállapított feltételekkel, így különösen a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettség mértékével és teljesítésének esedékességével módosítja a hitelszerződést.
Az így módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni. A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket (pl.: garanciaszerződés, garanciavállaló nyilatkozat) is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. Abban az esetben, ha a hitelfelmondási tilalom alatt nem jön létre a hitelező és az adós között új szerződés, a hitelfelmondási tilalom külön intézkedés nélkül megszűnik.
Hiteltörlesztési moratórium – az egyes kiemelt társadalmi csoportok helyzetének stabilizálása
A törvény értelmében kiemelt társadalmi csoportba tartozónak minősül:
– az a munkanélküli, aki a 2021. január 1-jétől 2021. június 30-ig terjedő időszakban álláskeresőnek minősül,
– aki a 2021. január 1-jén gyermeket váró vagy nevelő szülőnek minősül, illetve 2021. június 30-ig terjedő időszakban válik gyermeket váró vagy nevelő szülővé,
– az a nyugdíjas, aki 2021. január 1-jén saját jogú nyugellátásban vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül, vagy 2021. június 30-ig terjedő időszakban válik a nyugellátásra jogosulttá,
– az a közfoglalkoztatott, aki 2021. január 1-jén, illetve 2021. június 30-ig terjedő időszakban közfoglalkoztatóval közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, illetve közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít.
A felek eltérő rendelkezése hiányában az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (fizetési moratórium) 2021. június 30. napjáig. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.
Adóstársak esetén elég, ha az egyik adóstárs esetében fennáll e feltételek valamelyike. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A moratórium alatt lejáró szerződés 2021. június 30. napjáig meghosszabbodik. A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket (pl.: garanciaszerződés, garanciavállaló nyilatkozat) is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
A fizetési moratórium célja a törvény személyi hatály alá tartozó hiteladósok pénzügyi helyzetének, szociális biztonságának megerősítése, ezért az adós a fizetési moratórium időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. Kiemeli továbbá a törvény, hogy a fizetési moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket az olyan pénzügyi intézményen keresztül folyósított munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállaló hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű THM mellett köteles fizetni, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.
A fizetési haladék igénybevétele miatt az adós nem kerülhet hátrányos helyzetbe. Fontos kitétel, hogy a tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
A babaváró kölcsönök esetén az állami garancia okán felmerülő kezességvállalási díj a fizetési moratórium időtartama alatt elengedésre kerül.
A módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
Ezek a szabályok kiterjednek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyre is. A fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2021. január 1. után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.
Fizetési haladék
A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő, kiemelt társadalmi csoportba tartozónak minősülő részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. június 30-ig fizetési haladékot kap. A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. A fizetési haladék a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik. A bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője a fizetési haladék időtartama alatt a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.
Hiteltörlesztési moratórium – a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálása
Kormányrendelet fogja meghatározni, hogy mely vállalkozások minősülnek pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak. Aki adósnak minősül, az a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségére, ha ezt a hitelezőnél írásban kéri, 2021. június 30. napjáig hiteltörlesztési moratóriumot vehet igénybe a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére.
A kérelemnek tartalmaznia kell a szerződés azonosításához szükséges adatokat, továbbá azokat az adatokat is, amelyek alapján megállapítható, hogy az adós a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás, és így jogosult a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére. A hiteltörlesztési moratóriumra a fizetési moratórium szabályai irányadóak.
Forrás: www.ado.hu
Hírlevél feliratkozás
Vélemény, hozzászólás?