Az új katatörvény kizárja azt, hogy az e törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kifizető felé számlázzanak. Az egészségpénztári kifizetések esetében az összeg kifizetőtől származik, vagy a terméket/szolgáltatást igénybe vevő magánszemélytől? Tulajdonképpen ez dönti el, hogy a vállalkozó maradhat kisadózó, vagy elveszíti kataalanyiságát. Cikkünk ezt a kérdést járja körbe.
Az a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (új katatörvény) 5. § (1) bekezdés g) pontja és (3) bekezdése alapján az egyéni vállalkozónak megszűnik az új kataalanyisága, ha kifizetőtől szerez bevételt. E rendelkezés szempontjából tehát annak van jelentősége, hogy a bevételt az egyéni vállalkozónak ki juttatja, az egyéni vállalkozó számlájára ki utalja át a számlán szereplő összeget.
Ennek érdekében az egészségpénztári számla terhére vásárolt termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében vizsgálni kell az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény és az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. kormányrendelet (Öpt. vhr.) rendelkezéseit is abból a szempontból, hogy ki minősül vevőnek.
| Kisokos a kataváltozásokhoz – videó |
Az egészségpénztári szolgáltatásokat a pénztár az Öpt. vhr. 24/C § (2) bekezdése szerint a közte és az egészségpénztári szolgáltató között létrejött szerződés alapján nyújtja. Az egészségpénztár csak az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő számla ellenében teljesíthet kifizetést. Az egészségpénztári szolgáltatónak fel kell tüntetnie a számlán az igénybe vevő pénztártag (közeli hozzátartozó) nevét vagy azonosítóját is. Ilyenkor tehát az egészségpénztár áll szerződéses viszonyban a szolgáltatóval, az egészségpénztári szolgáltatónak az ügyletről az egészségpénztár (vevő) részére kell kiállítania a számlát. Ez még akkor is így van, ha a szolgáltatás természetéből fakadóan azt csak magánszemély veheti igénybe, a pénztártag (illetve közeli hozzátartozója) ugyanis ebben a jogviszonyban nem vevő, hanem kedvezményezett.
A pénztártag nevére csak abban az esetben lehet kiállítani a számlát, amikor az ügylettel kapcsolatban az Öpt. vhr. 24/D §-a alapján nincs szükség az egészségpénztár és a pénztári szolgáltató közötti szerződéskötésre (így például gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlása esetén). Az ilyen termék megvásárlását azonban ilyen esetben is igazolni kell a pénztár felé, a számlának a pénztár részére történő eljuttatásával.
Abban az esetben, ha a pénztártag által vásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás ellenértékét az egészségpénztár mint kifizető fizeti ki a szolgáltatónak (kisadózó egyéni vállalkozónak), akkor a kifizetőtől származó bevétel megszerzése az új kataalanyiság megszűnését eredményezi (ez történik például, ha az egészségpénztári tag az egészségpénztári kártyájával vásárol).
Mi a megoldás?
Amennyiben például az egészségpénztári számlával rendelkező magánszemély készpénzzel vagy saját bankkártyájával fizet a szolgáltatónál (pl. nincs elég fedezet a pénztári számlán), és számlát kér a szolgáltatótól, akkor az egészségpénztár nem a szolgáltatónak, hanem a pénztártagnak fizeti ki a termék, szolgáltatás ellenértékét.
Ez persze azt is jelenti, hogy a magánszemély „hitelezi meg előre” a pénztártól kapott összeget.
Forrás: adozona.hu
Hírlevél feliratkozás
Vélemény, hozzászólás?