Október 18-án számos adónemet érintő adótörvény-változást tartalmazó javaslatcsomagot ismerhettünk meg, melyek jelentős módosítást tartalmaznak többek között a társasági adóval és a tartós befektetési számlával kapcsolatban, ugyanakkor az adminisztráció könnyítése, az adókötelezettségek egyszerűsítése irányába is mutatnak.
Társasági adó-információkat tartalmazó jelentés – újabb adatszolgáltatási kötelezettség a multiknak
Az EU-s előírásokkal, és a multinacionális cégek adóterheinek transzparenssé tételével összhangban a multinacionális vállalatok egy újabb számviteli adatszolgáltatási kötelezettséggel számolhatnak. A jövőben azoknak a cégeknek, melyeknek a konszolidált bevétele két egymást követő évben a 275 millió forintot meghaladja egy társasági adó-információkat tartalmazó jelentést kell készíteni. A jelentés elkészítésére az anyavállalat a kötelezett, és be kell mutatni benne az általános információkon túlmenően a bevételeket, az adózás előtti eredményt és a fizetendő társasági adót, valamint az esetleges forrásadót országonként. A jelentést minden évben nyilvánosságra kell hozni és letétbe kell helyezni.
Tartós befektetési számla – bővül a jogosultak köre
A javaslat szerint a tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak körét jövő év elejétől – bizonyos feltételek mellett – kiterjesztenék a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványokra is. A Tao törvény egyidejű módosításával ezen alapítványoknál is biztosítva lenne, hogy a TBSZ-ből származó jövedelem ugyanúgy adózzon, mintha az alapítvány magánszemély kedvezményezettje kötötte volna a tartós befektetési szerződést. Ezáltal teljes adómentesség is elérhető az öt éves lekötési időszak végén a tartós befektetésből elért hozam vonatkozásában.
Amennyiben a TBSZ az 5 éves lekötési időszak lejárta előtt feltörésre kerül, vagy a harmadik év végén részkivét történik, és ezáltal adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az adókötelezettséget az alapítványi vagyon terhére a vagyonkezelő alapítvány teljesíti. Ahhoz, hogy a vagyonkezelő alapítvány által a magánszemély kedvezményezettek részére megvalósuló kifizetéskor a tartós befektetésből származó hozam ne minősüljön adóköteles osztaléknak, fontos, hogy a vagyonkezelő alapítvány olyan nyilvántartás vezessen, amelyből egyértelműen megállapítható a TBSZ-ből származó hozam összege.
Könnyítések a katából kikerült, átalányadózást választó adózói kör számára
A tervezet szerint lehet a kata után is az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, mint adózási módot választani (korábban erre vonatkozóan tiltás volt a törvényben),valamint, ha valaki kikerült korábban az átalányadózásból, akkor a visszakerülésre vonatkozó tiltás időszaka is lerövidül. A kata után a legtöbben az SZJA-törvény szerinti átalányadózást választották, nekik kedvez a javaslat azzal, hogy az átalányadózók járulékbevallási gyakorisága negyedévesre ritkul.
Iparűzési adó – kisvállalkozói kedvezmények
További könnyítést jelent az iparűzési adó területén a kisvállalkozókra vonatkozó tételes adózás (kisvállalkozás a tervezet szerint az a vállalkozás, melynek bevétele nem haladja meg éves szinten a 25 millió forintot, illetve kiskereskedő átalányadózó esetében a 120 millió forintot). Ennek lényege, hogy a bevételi sávokhoz a törvény rendel egy adóalap összeget, mely utáni adót évente egyszer, május végén kell befizetni, és adóbevallást sem kell benyújtani. A legkisebb mértékű tételes iparűzési adó 50 ezer Ft (2%-os ipa-kulccsal számolva),melyet 12 millió Ft éves bevételig lehet alkalmazni.
További részletek ITT.
Forrás: rsm.hu
Hírlevél feliratkozás
Vélemény, hozzászólás?