Ha szeretnénk megelőzni az évvégi túlterheltséget cégünkben, érdemes már most beütemezni a teendőket, és amit lehet előre hozni. Ezzel sok időt, pénzt és fáradtságot takaríthatunk meg.
A leltározás előkészítése
A leltározás célja, hogy a vállalkozások és tulajdonosok meggyőződjenek tulajdonuk a meglétéről, és felmérjék annak valós állapotát, használhatóságát, hogy lássák, mivel fogják folytatni tevékenységüket!
A Számviteli törvény szerint legalább 3 évente leltározni kell:
– az anyagkészleteket,
– az árukat,
– az immateriális javakat,
– és a tárgyi eszközöket.
Az immateriális javak közé soroljuk többek között a szoftvereket. A leltározásuknál ellenőrizni kell, hogy használhatók-e/használjuk-e még, rendelkeznek-e dokumentációval, van-e olyan hardverünk, amelyen működnek, vagy selejtezni kell őket? Ezt a feladatot könnyedén előre lehet hozni.
Az eszközállomány leltározásánál ellenőrizni kell a könyvekben lévő adatokat, az eltéréseket pedig le kell könyvelni. Ellenőrizni kell az ingatlanok tulajdoni lapjait, hogy nem maradt-e rajta tévedésből egy korábbi jelzálog. A tárgyi eszközöket szemrevételezéssel és számolással kell leltározni. Ha valamelyik hiányzik, de megfelelő gondosság mellett a hiányt meg lehetett volna előzni, a hiányzó eszköz értékével az adóalapot meg kell növelni. Az idegen helyen tárolt eszközök leltárfelvételéhez kérjünk tárolási nyilatkozatot és fotót a partnertől, amellyel igazolja az adott eszköz meglétét.
A készletek leltározását valóban a mérlegfordulónap körül, azaz az év utolsó vagy első napjaiban kell elvégezni, de megkönnyíthetjük a dolgunkat, ha korábban rendet rakunk a raktárban, csoportosítjuk a készleteket, a sérült, eladhatatlan elemeket elkülönítjük.
A félkész és befejezetlen termékek leltározása a legnehezebb: a készültségi fok szerinti értéket kell hozzárendelni. A készleteket selejtezni is kell. A teljes áron eladhatatlan, de még használható készletekre elszámolt értékvesztések az adózásnál elismert költségnek minősülnek, azaz adófizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk. Azt, hogy mekkora értékvesztés számolható el, és milyen módon, a cég számviteli politikája szabályozza. Azonban, ha a készlethiány aránya meghaladja az adott iparágra jellemző mértéket, már adófizetéssel is kell számolni. Felül kell vizsgálni a belső szabályzatokat: az önköltségszámítási szabályzatot és az utókalkulációt.
Végül, de nem utolsó sorban a göngyölegeket is leltározni kell.
Hozzuk előre a pénzügyi egyeztetéseket
A könyveinkben szereplő vevőkkel szembeni követeléseket és a szállítókkal szembeni tartozásokat egyeztetni kell a valós helyzettel, ahogy a NAV-nál, illetve az önkormányzat(ok)nál vezetett adófolyószámlákat, és a munkavállalókkal kapcsolatos tartozásokat, követeléseket is. Az egyeztetéseket egy december 31. előtti hó végére is időzíthetjük, például november 30-ára vagy akár október 31-ére. Így elég idő marad a beérkező válaszok és a könyveinkben szereplő értékek összehasonlítására.
A saját tőke
A cégeknek érdemes áttekinteniük saját tőke helyzetüket, és ha szükséges fel kell készülni a rendezésére. Elképzelhető, hogy pótbefizetésre vagy tőkeemelésre kerül sor, amelyet akár készpénzzel vagy vagyontárgyak apportjával is megoldható.
Felkészülés a változásokra
Tekintsük át az adótörvény változások hatását cégünkre, melybe adótanácsadót is érdemes bevonni.
Áttérés KIVA-ra
Ésszerű év végére igazítani a KIVA-ra való áttérést is, mert ilyenkor mindenképpen kell készíteni egy adóbevallást, ami év végén egyébként is esedékes lenne. Érdemes tehát ideje korán átgondolni, hogy melyik adózási forma éri meg jobban. A döntést legkésőbb decemberben be kell jelenteni a NAV-nak.
Áttérés devizás könyvelésre
A devizában való könyvelésre való áttérést is érdemes az év végére időzíteni. Azoknak, akiknek a bevételei és költségei többségében devizában merülnek fel, és a nagy árfolyammozgásoknak való kitettség jelentősen befolyásolja eredményüket, érdemes lehet a forintban történő könyvvezetésről áttérni euróban / dollárban történő könyvvezetésre. Ehhez módosítani kell az alapító okiratot, a társasági szerződést, a számviteli politikát, és 2 beszámolót kell összeállítani: egyet az áttérés előtti devizanemben, azaz forintban, egyet pedig az új választott devizanemben, azaz euróban vagy dollárban. A beszámolót könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell.
Az alapos felkészülés megkönnyíti és felgyorsítja az éves zárással kapcsolatos teendőket.
Hírlevél feliratkozás
Vélemény, hozzászólás?