A súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezmény címén csökkenthetik összevont személyijövedelemadó-alapjukat. Cikkünkben a főbb tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet.
Mivel előfordulhat, hogy egy adózónak többféle kedvezmény is jár, fontos tudni, hogy az adóalapból milyen sorrendben vonhatók le a kedvezmények.
2022. január 1-jétől az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
3. személyi kedvezmény,
4. első házasok kedvezménye,
5. családi kedvezmény
Súlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás, határozat alapján havi 66 700 forinttal (a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege) lehet csökkenteni az összevont adóalapot azokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt, de legfeljebb 800 400 forint lehet a kedvezmény összege éves szinten.
Az orvosi igazolást vagy a határozatot nem kell csatolni, de az adó megállapításához való jog elévülési idejéig meg kell őrizni.
Akinek az állapota végleges, és korábban már kiadták az erről szóló igazolást vagy határozatot, annak nem kell újat kérnie.
Az adózás szempontjából súlyosan fogyatékosnak az a személy tekinthető, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. kormányrendeletben említett betegségben szenved vagy fogyatékossággal él, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A nevezett betegségek körében tartozik – egyebek mellett – a manapság egyre többeket érintő laktóz-, illetve gluténérzékenység, az I., illetve II. típusú cukorbetegség, illetve az endometriózis is.
Miután a kormányrendelet mellékletében taxatív felsorolásról van szó, így az abban nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető a kedvezmény.
A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. EüM-rendelet határozza meg. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.
Az adókedvezmény kizárólag akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezik az orvosi igazolással.
A kiadott igazolásról egyébként adatszolgáltatási kötelezettség terheli az orvost, amit a tapasztalatok alapján elmulasztanak! Gyakori eset, hogy az adóbevallási-tervezetet emiatt kell kiegészíteni.
A személyi kedvezmény alanyi jogon jár – amennyiben a betegség, a rokkantság megfelel a jogszabályokban előírtaknak –, azonban az igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély szerezzen az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezett, függetlenül attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte azt.
Természetesen adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a jogosult adóköteles jövedelem hiányában másnak (például szülő, házastárs)átadja a kedvezmény érvényesítésének jogát.
Fontos tudni azt is, hogy amennyiben az adóévet, esetleg több adóévet követően utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson feltüntetett kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével is igényelhető.
Forrás: adozona.hu
Hírlevél feliratkozás
Vélemény, hozzászólás?