Az Országgyűlés napirendjén szerepel az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló T/5249. számú törvényjavaslat, amely egyebek mellett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt érintő módosítást is tartalmaz.
A törvényjavaslat célja jelentősen csökkenteni az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheit. Ennek jegyében a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása lehetővé teszi a magánszemély számára, hogy az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény évközi érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatát – hasonlóan a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéhez tett nyilatkozathoz – ne kelljen évente újból megismételnie, ha az érvényesítést megalapozó körülményekben nem történt változás.
A javaslat szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adóelőleg-nyilatkozatra vonatkozó 48. paragrafus új (2a) bekezdéssel egészül ki, amelynek alapján az első házasok kedvezménye, a családi kedvezmény és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében a jogosult magánszemély úgynevezett folytatólagos nyilatkozatban kérheti, hogy a kifizető a nyilatkozatot mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem nyújt be újat, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozata mellőzését.
Ez az említett három kedvezmény tekintetében számottevően csökkentheti a munkáltatók, kifizetők adminisztrációs terheit, sőt, a papír alapú környezetkárosítást is, mivel év elején nem kell újra meg újra nyilatkozatokat kitölteni, iktatni, sürgetni stb.
Ugyanakkor a folytatólagos nyilatkozat nagyobb felelőséget ró a magánszemélyekre, az ezzel összefüggő garanciális szabály ugyanis kimondja, hogy ha a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelzi a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást, és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt az adóhatóság adóhiányt állapít meg, a magánszemélyt terhelő jogkövetkezmények (késedelmi pótlék, adóbírság) nem mérsékelhetők. Ezért fontos, hogy a magánszemély fokozottan ügyeljen az esetleges változások esetén szükséges teendőire!
Emellett változatlanul érvényesek maradnak azok az előírások, amelyek kimondják, hogy ha a megfelelő nyilatkozat hiányában a jogosulatlanul érvényesített kedvezmény miatt év végén keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után az adóévre vonatkozó bevallásban külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot is kell fizetni.
Az új előírásokat első alkalommal a 2023. december 31-ét követően tett adóelőleg-nyilatkozatok esetében kell majd alkalmazni.
Egyebekben adóelőleg-nyilatkozat továbbra is adható lesz az adóéven belül visszavonásig. Nem változik, hogy a nyilatkozat történhet írásban a kifizető számára, vagy a magánszemély által az az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával, az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé. Utóbbi esetben az állami adó- és vámhatóság a nyilatkozatot elektronikus úton továbbítja a kifizető részére.
Jó tudni, hogy ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is tett adóelőleg-nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban átadott adóelőleg-nyilatkozatot kell figyelembe vennie.
Fontos, hogy az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul újra nyilatkozni! A magánszemély valótlan nyilatkozatáért a kifizető nem felel, de továbbra is kötelezettsége a kifizetést megelőzően tájékoztatni a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről.
A nyilatkozatnak minden esetben tartalmaznia kell a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, valamint a nyilatkozó magánszemély adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát, ezen felül pedig minden olyan tényt, adatot, amely szükséges az igényelt kedvezmény érvényesítéséhez. A jogosultságot bizonyító dokumentumokat (például orvosi igazolás) továbbra sem kell csatolni, azokat a magánszemélynek kell az elévülésig (5 év) megőriznie.
Forrás: adozona.hu
Hírlevél feliratkozás
Vélemény, hozzászólás?