Adóváltozások 2025

Az Adó szaklap cikkében elsősorban a 2025. évi adóváltozásokat mutatja be adónemenkénti bontásban. A releváns 2024. évi évközi változásokat ott emelik ki, ahol az kapcsolódást mutat a 2025. évi változásokkal.

1. Személyi jövedelemadó

1.1. Az adóalap-kedvezmények változó szabályai

1.1.1. A családi kedvezmény mértékének emelése

Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény mértéke két egyenlő lépésben a duplájára emelkedik, amelynek keretében 2025. július 1-jétől 50 százalékos, illetve 2026. január 1-jén további 50 százalékos emelés valósul meg.

2025. július 1-jétől a családok által igénybe vehető kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

– egy eltartott esetében 66 670 forintról 100 000 forintra,

– két eltartott esetében 133 330 forintról 200 000 forintra,

– három vagy több eltartott esetén 220 000 forintról 330 000 forintra nő.

2026. január 1-jétől pedig a kedvezmény havi összege kedvezményezett eltartottanként

– egy eltartott esetében 100 000 forintról 133 340 forintra,

– két eltartott esetében 200 000 forintról 266 660 forintra,

– három vagy több eltartott esetén 330 000 forintról 440 000 forintra nő.

A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után igénybe vehető kedvezmény mértéke is két lépcsőben emelkedik. 2025. július 1-jétől 66 670 forintról 100 000 forintra emelkedik a kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként igénybe vehető összeg, majd 2026. január 1-jétől a kedvezmény mértéke 100 000 forintról 133 340 forintra nő. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (2) és (2a) bekezdés.]

1.1.2. Külföldiek családi kedvezményre való jogosultsága

A hatályos szabályok alapján a családi kedvezmény szabályait megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély esetében is, feltéve, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra, azon másik államban, amelyben a jövedelme adóztatható, nem illeti meg. Figyelemmel arra, hogy a kedvezmény eredeti célja a gyermeket nevelő magyar családok támogatása oly módon, hogy a kedvezmény révén a családoknál hagyott plusz jövedelem a gyermeknevelés költségeire fordítható, ezért szűkül azon külföldi személyek köre, akik jogosultak a kedvezmény érvényesítésére.

2025-től csak az EGT-államok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Szerbia, Ukrajna) jogszabályai szerint családi pótlékra, rokkantsági ellátásra vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély érvényesítheti a családi kedvezményt.

A kedvezmény érvényesítésének továbbra is feltétele, hogy azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a magánszemély a másik államban nem vett és nem is vesz igénybe. Nem változott az a szabály sem, hogy a külföldi adóügyi illetőségű személy a kedvezményt Magyarországon csak akkor érvényesítheti, ha az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százaléka Magyarországon adózik.

Azok a külföldi magánszemélyek, akik nem jogosultak az EGT-államok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Szerbia, Ukrajna) jogszabályai szerint családi pótlékra, rokkantsági ellátásra vagy más hasonló ellátásra, a kedvezményt utoljára a 2025. január 10-éig kifizetett, 2024. december havi munkabérük, illetve a 2025. január 1-je előtt megszerzett, munkabérnek nem minősülő jövedelmük után érvényesíthetik [Szja tv. 29/B. § (5) bekezdés].

1.1.3. Külföldiek jogosultsága az első házasok és a 25 év alatti fiatalok kedvezményére

A családi kedvezményen túl az első házasok kedvezménye és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye esetében is szűkül azon külföldi magánszemélyek köre, akik jogosultak az említett kedvezmények érvényesítésére. 2025. január 1-jétől ezen kedvezményeket csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok (Szerbia és Ukrajna) állampolgárai érvényesíthetik.

A szóban forgó kedvezmények továbbra is csak akkor érvényesíthetők, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a magánszemély a másik államban nem vett és nem is vesz igénybe.

Ezen kedvezményeknél is érvényes, hogy a külföldi adóügyi illetőségű magánszemély a kedvezményt csak akkor érvényesítheti, ha az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százaléka Magyarországon adózik.

Azok a külföldi magánszemélyek, akik nem rendelkeznek valamely EGT-állam, illetve Szerbia vagy Ukrajna állampolgárságával, utoljára a 2025. január 10-éig kifizetett, 2024. december havi munkabérük, illetve a 2025. január 1-je előtt megszerzett, munkabérnek nem minősülő jövedelmük után érvényesíthetik a kedvezményt. [Szja tv. 29/C. § (7) bekezdés, 29/F. § (6) bekezdés.]

1.2. A béren kívüli juttatások rendszerének változó szabályai

1.2.1. A SZÉP Kártya egyenlege 2025-ben lakásfelújításra is felhasználható

Átmenetileg a Széchenyi Pihenő Kártya új felhasználási körrel bővül, amely alapján a Széchenyi Pihenő Kártyán 2025. január 1-jén nyilvántartott támogatás és a számlára a 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50 százaléka 2025-ben lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható [Szja tv. 71. § (1) bekezdés].

A lakásfelújításra fordítható kiadási elemek körét a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SZÉP Kártya rendelet) 5. § (1a) bekezdése határozza meg. Eszerint ilyen felhasználásnak minősül:

1. a vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52. kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét);

2. a bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55.-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése);

3. az ipacikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12. kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek);

4. szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme).

A SZÉP Kártya rendelet a jelzett három szakágazatba (47.52, 47.55, 47.12 és 47.53) tartozó kiskereskedők által forgalmazott (és egyébként egy lakásfelújítás során felhasználható) egyes termékek megvásárlását támogatja, meghatározott kivételekkel. Így nem vásárolható a rendelkezésre álló összeg terhére például szauna, ruházati cikk, kozmetikum vagy ékszer. A támogatás terhére továbbá szolgáltatások sem vásárolhatók.

1.2.2. A SZÉP Kártya új Aktív Magyarok alszámlája

2025. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben a SZÉP Kártya Aktív Magyarok alszámlájára az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében foglalt juttatási elemektől függetlenül utalt, a SZÉP Kártya rendeletben meghatározott, az aktív életmód elősegítésére felhasználható, az Aktív Magyarok keretösszeget (több juttató esetén együttvéve sem) meg nem haladó mértékű támogatás [Szja tv. 71. § (1a) bekezdés].

A juttatásra önálló keretösszeg (Aktív Magyarok keretösszeg) vonatkozik (azt nem kell beszámítani a rekreációs keretösszegbe), amelynek nagysága évi 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll [Szja tv. 70. (8a) bekezdés a) pont]. Ettől eltérően, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, az Aktív Magyarok keretösszeg a 120 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege [Szja tv. 70. § (8a) bekezdés b) pont]. Az Aktív Magyarok keretösszeg évi 120 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg [Szja tv. 70. § (8a) bekezdés c) pont].

Az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladóan adott munkáltatói támogatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és akként adóköteles [Szja tv. 70. § (7) bekezdés b) pont].

A SZÉP Kártya rendelet 5. § (1b) bekezdése alapján az Szja tv. 71. § (1a) bekezdés szerinti aktív életmód elősegítésére felhasználható alszámla terhére a szolgáltató – a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadás esetén – kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás felhasználásnak jogszerűen megfelelő és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást – ide nem értve a szolgáltatás közvetítését – nyújthat a kártyabirtokos munkavállaló részére:

1. személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval (TEÁOR’25 49.34. kivéve a drótkötélpályás teherszállítást),

2. szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.),

3. sport, szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.),

4. sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),

5. sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.),

6. testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.),

7. máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19.),

8. máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29-ből a szabadidős és szórakoztató eszközök bérbeadása a rekreációs létesítmények szerves részeként, az airsoft és paintball pályák üzemeltetése, és a piknikező helyek üzemeltetése).

Fontos kiemelni, hogy a SZÉP Kártya rendelet 3. § (2a) bekezdése alapján a munkáltató – az Szja tv. 71. § (1a) bekezdése szerinti juttatásként – az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat a munkavállaló részére. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az Szja tv. 71. § (1a) bekezdése alapján előző naptári félévben utalt pénzösszeg nyolcvan százalékát már elköltötte.

1.2.3. A munkáltató által a fiatal részére biztosított lakhatási támogatás

2025. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a 35. életévét be nem töltött munkavállalónak – az Szja tv. 71. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltaktól függetlenül – lakhatási támogatás címén az erre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott támogatásnak az ún. lakáscélú keretösszeget meg nem haladó része [Szja tv. 71. § (1b) bekezdés].

A lakáscélú keretösszeg:

– egész évben fennálló foglalkoztatás esetén: évi 1 millió 800 ezer forint (ez havi juttatás esetén 150 ezer forintot jelent);

– törtévi foglalkoztatás esetén: az 1 millió 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos része (ebben az esetben napi arányosítás van);

– a munkavállaló év közben betölti a 35. életévét: az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti (itt havi arányosítást ír elő a törvény);

– a munkavállaló év közben elhalálozik: évi 1 millió 800 ezer forint. [Szja tv. 70. § (8b) bekezdés.]

Az szja-törvény rögzíti, hogy a munkavállaló a lakhatási támogatás igénylésekor köteles a munkáltatónak bemutatni a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló lakásbérleti szerződést vagy lakáscélú hitelszerződést. Amennyiben a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként köteles feltüntetni és annak összegét személyi jövedelemadóként köteles megfizetni [Szja tv. 70. § (8c) bekezdés].

Az szja-törvény a lakhatási támogatás juttatása esetén a munkáltató részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ilyenkor a munkáltató az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról [Szja tv. 70. § (8d) bekezdés].

Ha a lakhatási támogatás adóévi összege meghaladja a lakáscélú keretösszeget (az 1 millió 800 ezer forintot), a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként adóköteles [Szja tv. 70. § (7) bekezdés c) pont].

Az szja-törvény felhatalmazó rendelkezése alapján felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás juttatásának részletes feltételeit [Szja tv. 80. § e) pont].

A munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet értelmében a juttatást a munkavállaló a rendeletben meghatározottak szerint a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatójától. A lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri. A szerződésekben bekövetkezett bármilyen változásról szóló dokumentumot a munkavállaló az értesülésétől számított 5 munkanapon belül a munkáltató rendelkezésére bocsátja. A juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni.

1.2.4. Adómentes állatkerti belépő, bérlet

Állatkerti belépő és bérlet (ingyenesen vagy kedvezményesen) 2024. december 31-éig jogértelmezés alapján volt adómentesen juttatható az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpont b) pontja alapján (mint közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás), feltéve, hogy az adott szervezet alapító okiratából megállapíthatóan közművelődési (ismeretterjesztési) tevékenységet is végzett.

2025. január 1-jétől önálló jogcímen adómentes az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Állatvédelmi tv.) hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy és bérlet juttatása [Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpont c) pont]. Az Állatvédelmi tv. 3. § 3. pontja szerinti állatkert fogalma: az olyan állandó létesítmény, ahol az állatokat évente 7 vagy annál több napon keresztül a nagyközönség részére történő bemutatás céljából tartják. Nem minősül állatkertnek a cirkuszi menazséria és az állatkereskedés.

A módosítás két szempontból teszi még kedvezőbbé az állatkerti belépő, bérlet juttatását.

Egyrészt, a jövőben olyan állatkert belépőjegye és bérlete vonatkozásában is alkalmazható az adómentesség, amely állatkert a korábbi feltételnek nem felelt meg: azaz, bár az állatkert alapító okirata nem tartalmazza, hogy az adott állatkert közművelődési (ismeretterjesztési) tevékenységet is folytat, ugyanakkor az egyebekben megfelel az állatkert előbb ismertetett fogalmának.

Másrészt, miután az állatkert önálló pontként jelenik meg a 8.28. alpontban, így ugyanazon magánszemély részére az adóévben a minimálbér összegéig adható ilyen jogcímen juttatás.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontjában nevesített, háromféle jogcímen adható juttatás értékbeli korlátja egymástól függetlenül, külön-külön értendő (az adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó érték).

Az új jogcím tekintetében is alkalmazandó ugyanakkor az a szabály, hogy a juttatott belépőjegy, bérlet nem lehet visszaváltható (a ki nem osztott belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével), illetve, hogy az említett juttatásra szóló utalvány juttatása nem lehet adómentes.

1.2.5. Adómentes a Diákhitel II. munkáltatói térítése

A Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet] alapján jelenleg két diákhitel-konstrukciót kínál a hallgatók számára.

A Diákhitel I. egy szabad felhasználású hitel, amely a Magyarországon és – speciális feltételek mellett – az EGT területén folytatott felsőfokú tanulmányokhoz kapcsolódóan lényegében bármire felhasználható, így a képzés alatt felmerülő mindennapi kiadások (lakhatás, könyvek, jegyzetek) fedezésére alkalmas.

A Diákhitel II. egy kötött felhasználású hitel, amely kizárólag a Magyarországon folytatott egyetemi tanulmányi díjak finanszírozására igényelhető.

Ha a munkáltató hozzájárul a munkavállaló diákhitel törlesztéséhez, az a hatályos szabályok alapján bérjövedelemként viseli a közterheket.

2025. január 1-jétől adómentessé válik az 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet szerinti kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés (azaz a Diákhitel II.) alapján fennálló tartozás havi törlesztéséhez, illetve előtörlesztéséhez a munkáltató által a munkavállaló számára kifizetett juttatás [Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.38. alpont b) pont]. A mentességi rendelkezéshez értékbeli korlát nem kapcsolódik, így a munkáltató a vele munkaviszonyban álló hallgató fennálló hiteltartozása akár teljes összegének a visszafizetését adómentesen támogathatja.

1.2.6. A kifizető által biztosítható adómentes sportolási lehetőség

Új adómentes jogcímmel egészül ki az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.7. alpontja. Ez alapján 2025. január 1-jétől adómentes az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat [Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.7. alpont c) pont].

Ha összehasonlítjuk az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.7. alpont a) és c) pontjában szereplő rendelkezést, akkor láthatjuk, hogy az új c) pontban [az a) ponttól eltérően] sem a „sportlétesítmény”, sem a „sportrendezvény” szavak – mint szigorú feltételek – nem szerepelnek, mert ezek a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) alapján kötött kategóriák (ráadásul a sportrendezvény fogalmát az szja-törvény is definiálja, az Stv. definíciójától némiképp eltérő módon). A c) pont szándékoltan a „sportolási célú létesítmény” megfogalmazást használja, amibe bármely olyan létesítmény beletartozik, ami sportolási célt szolgál. Ilyennek minősülhet egy sportpálya, de akár egy pincehelyiség is, amelyben kondigépeket helyeznek el.

Az adómentességi szabály alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető az adott sportolási célú létesítmény fenntartója legyen. A fenntartói minőség szűken értelmezendő, abba a bérlés (mint a használat egyik formája) nem érthető bele (sem a rövid távú, sem a hosszú távú bérlés). Ha tehát a kifizető (jellemzően munkáltató) az általa bérelt sportpályán (például teniszpályán) biztosítja a munkavállalók részére a sportolási lehetőséget, e juttatásra a szóban forgó adómentességi rendelkezés nem alkalmazható.

Az új szabály alapján az adómentesség a sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök (ingyenes vagy kedvezményes) használatára vonatkozik, másra ugyanakkor nem terjed ki. Így például az adómentesség nem terjed ki arra, ha a munkáltató az általa fenntartott konditeremben a magánszemélyek sportolásához személyi edzői szolgáltatást is biztosít.

1.2.7. A szakszervezet és a szövetkezet által nyújtott béren kívüli juttatás összeghatárt meghaladó része utáni adókötelezettség

Az Szja tv. 71. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján béren kívüli juttatásnak minősül:

– a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből – az adóévben személyenként – a minimálbér összegét meg nem haladó rész; továbbá

– a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére az alapszabályban foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott (egyébként adóköteles) jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

A módosítás egy korábbi jogalkotási hibát javít ki, amely a keretösszegeket meghaladóan biztosított juttatások esetében az értékhatárt meghaladó rész adókötelezettsége kapcsán állt fenn. A 2024. január 1-jét megelőző szabály alapján a meghatározott keretösszegeket meghaladóan biztosított juttatások esetében az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként viselte a közterheket. 2023. december 31-ét követően (nem szándékoltan) ez a szabály kikerült az szja-törvény szabályrendszeréből, ezért az értékhatárt meghaladóan biztosított juttatások egyéb jövedelemként váltak adókötelessé.

Az értékhatárt meghaladóan adott juttatás – a módosítás eredményeként – újból egyes meghatározott juttatásként adóköteles. [Szja tv. 70. § (7) bekezdés d)–e) alpont.]

1.3. Az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő módosítások

1.3.1. A postai közreműködői tevékenységet végző egyéni vállalkozó költséghányadának emelkedése

2025. január 1-jétől a postai közreműködői tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók az általános 40 százalékos kulcs helyett 80 százalék költséghányad alkalmazásával határozhatják meg a jövedelmüket. A jogszabály az ÖVTJ-kódok megjelölésével egyértelműen meghatározza, hogy mely tevékenységekre vonatkozik az új szabály: ideértendő az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003).

A kiskereskedelmi tevékenység esetén alkalmazható 90 százalékos költséghányad pedig 2025-től azon kiskereskedőkre is vonatkozik, akik a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységet végeznek. [Szja tv. 52. § (1) bekezdés b) pont, 53. § (1) bekezdés.]

1.3.2. A 80 százalék költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek beazonosítása ÖVTJ-kódok alapján

Az átalányadózó egyéni vállalkozók által alkalmazható 80 százalékos költséghányadra jogosító tevékenységek köre jelenleg (2024-ben) a Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszerében (TESZOR) megjelölt kódok alapján van beazonosítva az szja-törvényben. Azonban, miután az egyéni vállalkozói nyilvántartás az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékét (ÖVTJ) használja az egyéni vállalkozó által végzett tevékenységek jelölésére, az egyéni vállalkozók számára a gyakorlatban nehézséget okoz a tevékenységeknek a TESZOR-struktúra szerinti beazonosítása. E párhuzamosság megszüntetése érdekében 2025. január 1-jétől az Szja tv. is áttér az ÖVTJ-kódok használatára. [Szja tv. 53. § (2) bekezdés.]

Az átsorolással párhuzamosan a TESZOR ’08-ra vonatkozó állapotrögzítő rendelkezés is kivezetésre kerül; az új szabály pedig azt mondja ki, hogy az ÖVTJ ’24 szerinti hivatkozással meghatározott tevékenységek esetében a 2024. október 31-én hatályos besorolási rendet kell irányadónak tekinteni (Szja tv. 78. §).

1.4. Szellemi termék adómentes apportja

Az szja-törvény hatályos szabályozása alapján a szellemi termék apportja adóköteles, ami a szellemi termék megalkotójánál adófizetési kötelezettséget eredményez. Ez két szempontból is méltánytalannak tekinthető: egyrészt az apportáló magánszemélynek úgy kell adót fizetnie, hogy egyébként az apport során pénzbeli juttatásban nem részesül; másrészt nincs garancia arra, hogy a megalkotott termék a piacon nyereséggel eladhatóvá válik.

A jelzett méltánytalanság megszüntetése érdekében az Szja tv. 2025. január 1-jétől rögzíti, hogy a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét a vagyoni hozzájárulást teljesítő, a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynél. [Szja tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont.]

A rendelkezés alkalmazásában az Szja tv. 3. § 52. pontja szerinti definíció alapján szellemi terméknek minősül a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy, a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, a szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.

Ha a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemély az apport eredményeként megszerzett értékpapírt a jövőben értékesíti, úgy az értékpapír megszerzésére fordított értékeként a szellemi termék megalkotása érdekében az általa a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadást veheti figyelembe. [Szja tv. 67. § (9) bekezdés a) pont am) alpont.]

1.5. A fizetővendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadójának változásai

1.5.1. Az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) magánszálláshely fogalma 2024. június 26-ai hatállyal módosult. A módosítás alapján (az említett időponttól kezdődően) a lakás és az üdülő mellett magánszálláshelynek minősül az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület is. A módosítás miatt indokolt a fizetővendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadózására vonatkozó személyijövedelemadó-szabály ilyen irányú módosítása is, ugyanis hiába bővült a magánszálláshely fogalma, az Szja tv. 57/A. § (2) bekezdése alapján a csak a lakásban vagy üdülőben folytatott fizetővendéglátó tevékenység esetén volt választható a tételes átalányadózás.

A módosítás alapján 2025. január 1-jétől tételes átalányadózást az választhat, aki e tevékenységét a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő, legfeljebb három, a Kertv. szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja [Szja tv. 57/A. § (2) bekezdés].

1.5.2. A tételes átalányadó mértékének differenciált emelése

A fizetővendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadójának összege a hatályos (2024. évi) szabályok értelmében szobánként 38 400 forint.

A módosítás értelmében differenciált, részben megemelt összegű adómérték kerül bevezetésre. Eszerint a tételes átalányadó évi összege lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót (a 2025-ös évben a 2023. évi vendégéjszakákat kell számításba venni, és ez alapján az egyedüli település jelenleg Budapest). Azokon a településeken, ahol a vendégéjszakák száma az előírt időszakban nem haladta meg a 2 milliót, a tételes adó összege 2025-ben sem változik, az továbbra is 38 400 forint marad. [Szja tv. 57/A. § (4) bekezdés.]

Az állami adó- és vámhatóság a honlapján minden év január 31-éig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót [Szja tv. 57/A. § (4c) bekezdés]. Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a NAV-nak az első alkalommal történő közzétételi kötelezettséget 2025. január 15-éig kell teljesítenie [Szja tv. 108. § (3) bekezdés].

Az adókötelezettség teljesítésére, így különösen az adó megfizetésére vonatkozó szabályok nem változnak.

1.5.3. A lakószoba fogalmának meghatározása

Új rendelkezés rögzíti a törvényben, hogy a tételes átalányadózás szempontjából mit kell lakószobának tekinteni. Eszerint lakószoba – méretétől függetlenül – az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető, azzal, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni [Szja tv. 57/A. § (4b) bekezdés].

1.6. A jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok módosítása

1.6.1. A jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezés kiegészítése a kamatjövedelemmel

Az szja-törvény a fogalmak és értelmező rendelkezések között definiálja, hogy az egyes jövedelemtípusok esetében mit tekint a jövedelemszerzés helyének (Szja tv. 3. § 4. pont). Az i) alpont tartalmazza a kamat és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem jövedelemszerzési helyét. A magyar–amerikai adóegyezmény megszűnése hozta felszínre azt a problémát, hogy amennyiben egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély olyan jövedelmet szerez az Amerikai Egyesült Államokból (általánosabban: egy nem egyezményes államból), amely jövedelem az szja-törvény alkalmazásában ugyan kamatjövedelemnek minősül, de az nem felel meg az szja-törvény szerinti kamat fogalmának [Szja tv. 3. § 24. pont] (ilyen például a biztosításból származó kamatjövedelem), és e jövedelem után a magánszemély az USA-ban adót fizet, akkor ez az adó a Magyarországon fizetendő adóba nem számítható be. Ugyanis e jövedelem (mint máshova be nem sorolható jövedelem) az Szja tv. 3. § 4. pont o) alpont alá sorolódik be, amely jövedelem szerzési helye a magánszemély illetősége szerinti állam (azaz Magyarország). Így, miután a jövedelemszerzés helye nem külföld, az Szja tv. 8. § (2) bekezdése alapján beszámítás nem alkalmazható.

Az előzőekben bemutatott probléma feloldása érdekében az szja-törvény jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezése 2025. január 1-jétől kiegészült a kamatjövedelemmel, kimondva, hogy az szja-törvény szerinti kamatjövedelem juttatása esetén a kamatjövedelmet juttató személy illetősége szerinti állam minősül a jövedelemszerzés helyének [Szja tv. 3. § 4. pont i) alpont]. Vagyis, ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély 2024. december 31-ét követően kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból (például az Amerikai Egyesült Államokból), akkor e jövedelem az szja-törvény alkalmazásában külföldről származónak minősül, és e jövedelemmel szemben beszámítás érvényesíthető.

A módosítás egy további következménnyel is jár: ha egy magyar kifizető (például hitelintézet, biztosító) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye (például egy USA adóügyi illetőségű magánszemély részére), akkor e jövedelem jövedelemszerzési helye Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet.

1.6.2. A bevétel megszerzésének időpontja szolgáltatások esetében

Az szja-törvény definiálja a magánszemély által különböző formában megszerezhető bevételek szerzési időpontját. Különös szabály vonatkozik az igénybe vett szolgáltatásra. E szabály 2024. január 1-jétől módosult, azonban az új szabály értelmezési kérdéseket vetett fel, ezért volt szükség a mostani módosításra.

Saját szolgáltatás esetén 2025. január 1-jétől újra a 2023. december 31-én hatályos szabályt kell alkalmazni. Eszerint a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem). E szabály alapján akkor is megállapítható a kötelezettség, ha a juttatásról készül bizonylat, és akkor is, ha nem, ugyanis az áfatörvény szerinti teljesítési időpont egzakt fogalom.

Vásárolt szolgáltatásnál mindig készül bizonylat, hiszen a szolgáltatás nyújtója kiállítja azt. De a bizonylat jellemzően a szolgáltatást (pontosan a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzését) követően kerül kiállításra, ezért gyakran önellenőrzéssel kell bevallani a kötelezettséget. Bár a negyedéves gyakoriságú bevallás (a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások esetében) javított a helyzeten, de a negyedévek között továbbra is fennáll a probléma. Például, ha egy 2024. szeptember 30-ai csapatépítő program számlája októberben érkezik meg a céghez, akkor a céges zárási határidők függvényében nem kerül be a számla a harmadik negyedéves juttatások közé, ezért azt a negyedik negyedévben önellenőrzéssel kell bevallani. Ezért a jogalkotó úgy módosítja 2025. január 1-jétől a bevételszerzés időpontját, hogy az az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat a kifizető rendelkezésére áll. E módosítással elkerülhetők az önellenőrzéshez kapcsolódó feladatok. [Szja tv. 9. § (2) bekezdés c) pont.]

A vásárolt szolgáltatásra vonatkozó, előzőekben bemutatott szabályváltozással összefüggésben a jogalkotó átmeneti rendelkezést is beiktatott a törvénybe. Ennek oka a következő: amennyiben a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság például 2024 decemberében nyílik meg (tehát a 2024. évi szabály alapján ez a bevételszerzés időpontja), az arról szóló bizonylat azonban egy későbbi időpontban, például 2025 januárjában áll rendelkezésre, úgy a 2024. évi kötelezettséget önellenőrzés keretében kellene rendezni. A 2025. évi szabály alapján ugyanakkor a bevételszerzés időpontja már a bizonylat rendelkezésre állásának időpontja, azaz 2025. év. A kétszeres adófizetés elkerülése érdekében a törvény rögzíti, hogy az említett esetben a bevételszerzés időpontja (már az új szabály szerint) a bizonylat rendelkezésre állásának a napja. [Szja tv. 108. § (1) bekezdés.]

1.7. Az adómentes jogcímek változásai

1.7.1. Az ún. hitelesített energiamegtakarítással kapcsolatban keletkezett jövedelem

adómentessége

Az ún. hitelesített energiamegtakarítás (HEM) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény szerint létrehozott vagyoni értékű jogi kategória, egy hitelesített energiahatékonyság-javító intézkedésből származó energiamegtakarítás (el nem fogyasztott energiamennyiség), amelyet egy energetikai auditáló szervezet hoz létre az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR-ben) való elszámolás céljából.

A jogalkotó adómentessé teszi a végső felhasználó magánszemély hitelesített energiamegtakarítást eredményező cselekményeire (a jogszabály ilyennek tekinti különösen a beruházást, a korszerűsítést, a felújítást) tekintettel megszerzett bevételt. Ilyen bevételnek minősül különösen

– a magánszemély javára nyilvántartásba vett hitelesített energiamegtakarítás (vagyoni értékű jog);

– az energiamegtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye; továbbá

– a hitelesített energiamegtakarítás mint vagyoni értékű jog átengedése.

Nem alkalmazhatja a magánszemély az adómentességi rendelkezést, ha az előzőekben említett cselekményeket egyéni vállalkozóként végzi.

Az új adómentességi jogcím (a hitelesített energiamegtakarítással összefüggésben) átmeneti rendelkezés alapján már a 2024. január 1-jétől megszerzett bevételekre is, tehát visszamenőlegesen alkalmazható. [Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.52. alpont, 108. § (2) bekezdés.]

1.7.2. A forgalmazó által fizetett visszaváltási díj adómentessége

A környezetvédelmi célból 2024-ben bevezetett kötelező visszaváltási rendszer kapcsán szükségessé vált kimondani a visszaváltás során kapott visszaváltási díj adómentességét.

Azt, hogy a kötelező visszaváltási rendszer mely termékekre vonatkozik, a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet] határozza meg. A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet értelmében kötelezően visszaváltási díjas termék: a tej és tejtartalmú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását.

Az adómentesség a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után darabonként a forgalmazó által a magánszemély részére kifizetett, juttatott 50 forint visszaváltási díjra vonatkozik. A mentesség alkalmazható az automata visszaváltó berendezés által kibocsátott utalvány formájában juttatott visszaváltási díjra, valamint arra a visszaváltási díjra is, amely felett a jogosult más személy javára rendelkezik. Nem alkalmazható ugyanakkor a mentesség, ha a hulladék átadása az Szja tv. 3. § 46. pontja szerinti gazdasági tevékenység keretében történik. (Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.46. alpont.)

1.7.3. A visszaváltási díjas termék magánszemély részére történő átengedése

A gyakorlatban sokszor előfordul az az eset is, amikor a visszaváltható csomagolású terméket ugyan kifizető vásárolja meg, de a termék visszaváltásáról a kifizető már nem gondoskodik (például egy rendezvényen a kiürült palackokat vagy dobozokat a kifizető nem gyűjti össze és/vagy nem juttatja el azokat a visszaváltó berendezéshez), hanem a visszaváltási díjas terméket mások részére (például takarítók, rendezvényszervezők, a rendezvényen részt vevők) átengedi (és a visszaváltást az utóbbi személyek végzik el).

Nem nehéz belátni, hogy a visszaváltási díjas termék átengedése révén a magánszemély vagyoni értéket szerez. Az szja-törvény hatályos szabályai szerint az adókötelezettséget ez esetben a juttató (kifizető) és a juttatásban részesülő magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell(ene) megállapítani. Így például munkaviszony esetén munkaviszonyból származó jövedelem, míg jogviszony hiányában egyéb jövedelem keletkezne. Tekintettel arra, hogy elfogadható mértékű adminisztráció mellett a folyamat nem követhető, és egyetlen kifizetőtől sem várható el, hogy minden palack/doboz útját nyomon kövesse, célszerű az adómentesség bemutatott esetre történő kiterjesztése.

Az előzőekre tekintettel adómentessé válik a kifizető által megvásárolt, a 450/2023. (X. 4.) Korm. rendeletben meghatározott visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése. (Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.47. alpont.)

1.7.4. A kisgyermeknevelő képzéshez kapcsolódóan fizetett ösztöndíj adómentessége

2024. december 1-jétől adómentessé válik a kisgyermekgondozó, -nevelő technikumi képzésben részt vevő tanulók, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai alapképzésben (BA) részt vevő hallgatók számára az EFOP_Plusz-6.2.1-23-2024-00001 azonosító számú „Tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező kisgyermeknevelők ösztönző támogatása” tárgyú projekt keretében a végzettség és a szakképzettség megszerzése, továbbá a bölcsődei elhelyezkedés biztosítása érdekében kifizetett ösztöndíj.

Az adómentesség feltétele, hogy az ösztöndíj folyósítására a Magyar Államkincstár által az Európai Unió, illetve a központi költségvetés forrásaiból kerüljön sor. Az adómentességi rendelkezés továbbá csak akkor alkalmazható, ha a tanulói, illetve a hallgatói jogviszony aktív. (Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.53. alpont.)

1.7.5. A sportköztestület által a sportoló részére adott összeg adómentessége

Új mentességi alakzat kerül bevezetésre, amely kimondja, hogy az Stv. szerinti köztestület (ilyennek minősül különösen a Magyar Olimpiai Bizottság) által adott pénzbeli juttatás – a következőkben részletezett feltételek mellett – adómentes. A mentesség nemcsak a hivatásos, hanem az amatőr sportolók részére adott összeg tekintetében is fennáll, feltéve, hogy a juttatásra a sportköztestület alapszabályában rögzített közhasznú céllal összhangban kerül sor. Az adómentesség további feltétele, hogy a juttatásnak a sportoló versenyzésre való felkészüléséhez vagy versenyzéshez kell kapcsolódnia. (Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.2. alpont 3.2.7. pont.)

1.7.6. A borravaló adómentességére vonatkozó szabály kiterjesztése

Az szja-törvény 2025. január 1-jét megelőzően hatályos szabálya értelmében a magánszemély által felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló minősül adómentesnek.

A módosítás a borravalóra vonatkozó adómentességet kiegészíti, így 2025. január 1-jétől adómentes a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravaló is.

A jövőben tehát a borravalóból a vendéglátó üzlet valamennyi munkavállalója részesülhet (például a szakácsok, a konyhai asszisztensek is), nem kizárólag a felszolgálók. Az üzemeltetőnek ugyanakkor megfelelően vezetett nyilvántartással kell igazolnia, hogy a kifizetett összeg a vendégtől származó (önkéntesen adott) borravalónak a munkavállalók között felosztott része. (Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.21. alpont.)

1.7.7. Az ún. rugalmassági szolgáltatásokból származó bevételek adómentessége

Az szja-törvény 2025. január 1-jét megelőzően hatályos szabálya alapján adómentes a magánszemély által (nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti aktív felhasználóként, energiaközösség tagjaként megszerzett, villamos energia értékesítésből származó bevétel, legfeljebb évi 12 000 kWh mennyiségig.

2025-től a mentességek köre a rendszerszintű szolgáltatásból, illetve az elosztói rugalmassági szolgáltatásból származó bevételekkel bővül. Az adómentességet nem befolyásolja, hogy a bevételt az aktív felhasználó, illetve az energiaközösség tagja közvetlenül vagy ilyen tevékenység folytatására jogosult harmadik személyen keresztül történő nyújtásából szerzi, viszont nem alkalmazható a rendelkezés, ha a magánszemély a tevékenységet egyéni vállalkozóként folytatja.

A mentességre értékbeli korlát is vonatkozik, a mentességre jogosító rendszerszintű szolgáltatásból, illetve elosztói rugalmassági szolgáltatásból származó bevétel együttesen számított összege évente legfeljebb a minimálbér összegéig terjedhet [Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.49. alpont b) pont].

Az ilyen címen megszerzett bevételből a bevételt juttató kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, illetve levonnia, viszont az adóévet követő január 31-éig az általa az adóévben juttatott bevételekről a magánszemély részére összesítő igazolást kell kiállítania. Az igazoláson elkülönítve kell feltüntetni a villamosenergia-értékesítésből és az új adómentes jogcím szerinti rugalmassági szolgáltatásból származó bevételt. A villamosenergia-értékesítésből származó bevételből az adómentességre jogosító mennyiségi határig (12 000 kWh-ig) terjedő és az azt meghaladó bevételrészt külön-külön kell szerepeltetni. A rugalmassági szolgáltatásokból származó bevételt a kifizetőnek szintén meg kell bontania az adómentes értékhatárig (minimálbérig) terjedő és az azt meghaladó bevételrészre. A kifizető az általa kiállított igazolásról az állami adó- és vámhatóság részére elektronikus úton adatot szolgáltat (Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.9. alpont 9.9.1–9.9.2. pont).

Mind a villamosenergia-értékesítésből, mind az új jogcím szerinti rendszerszintű szolgáltatás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásából bevételt szerző magánszemély az adómentességre jogosító értékhatárt meghaladó bevétele esetében kétféle módszerrel állapíthatja meg a jövedelmét. Választhatja azt, hogy a meghaladó bevételrész egészét tekinti jövedelemnek (önálló tevékenységből származó jövedelemnek), de azt is, hogy az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmét. Az adómentes mértéket meghaladó bevételt elérő magánszemély a jövedelmet az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és a megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. (Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.9. alpont 9.9.3–9.9.4. pont.)

1.7.8. Peren kívüli megállapodás alapján fizetett sérelemdíj

A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vezette be a sérelemdíj jogintézményét a magyar jogrendszerbe. A Ptk. alapján, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A Ptk. a személyiségi jogok sérelmét példálózó jelleggel sorolja fel. Ezek közé tartozik például az élet, a testi épség és az egészség megsértése, a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése, a személy hátrányos megkülönböztetése, a becsület és a jóhírnév megsértése. Miután a sérelemdíj nem tekinthető kártérítésnek, ezért a rá vonatkozó szabályok nem a kártérítési jogban, hanem a személyiségi jogok megsértésének szankciói között találhatók. A Ptk. azt is rögzíti, hogy a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

Az szja-törvény 2014. március 15-étől adómentes juttatásként határozta meg a sérelemdíjként kifizetett összeget. Az szja-törvény azért nem tartalmazott megszorítást a sérelemdíjra vonatkozóan, mert azzal a feltételezéssel élt a jogalkotó, hogy annak kifizetése kizárólag bírósági úton történhet.

A jogalkotó azért tett javaslatot a normaszöveg 2025. január 1-jétől történő megváltoztatására (szigorítására), mert a sérelemdíj visszaélésszerű alkalmazásáról érkeztek jelzések: a munkáltató és a munkavállaló (akik az szja-törvény alkalmazásában nem tekinthetők független feleknek) peren kívül megállapodnak a jövedelempótló kártérítés (ami az szja-törvény alapján adóköteles) és a sérelemdíj (amely az szja-törvény alapján adómentes) összegéről. A felek továbbá úgy állapodnak meg, hogy a kifizetés jelentősebb része legyen a sérelemdíj (mert az adómentes), míg a kisebb (adóköteles) része a jövedelempótló kártérítés.

A sérelemdíj témakörében utóbb a Kúria is megnyilvánult. A Kúria döntése alapján sérelemdíj fizetéséről a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül is megállapodhatnak.

2025. január 1-jén (mindössze egyetlen napra) a sérelemdíjra vonatkozó normaszöveg úgy módosult, hogy csak a peres eljárásban (bírói ítélet alapján) megállapított sérelemdíj adómentes, míg a felek peren kívüli megállapodása alapján fizetett (bármely) sérelemdíj adóköteles.

2025. január 2-ától a normaszöveg újból módosult, amelynek értelmében kizárólag az a sérelemdíj minősül adókötelesnek, amelynek kifizetésére peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül kerül sor és a felek az szja-törvény alkalmazásában nem tekinthetők független feleknek. Ugyanekkor adómentes:

– a peres eljárásban bírósági ítélet alapján fizetett sérelemdíj;

– a peren kívül, de bíróság által jóváhagyott egyezség alapján fizetett sérelemdíj; továbbá

– a peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül kifizetett sérelemdíjak közül azok is, amelyekben az érintett felek (a sérelemdíjat fizető személy és a sérelemdíjban részesülő magánszemély) független feleknek minősülnek (egy olyan esetben, amikor egy üzleti biztosító például felelősségbiztosításra tekintettel a károsult részére sérelemdíjat fizet, a felek függetlennek minősülnek). [Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont c) pont.]

1.7.9. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás adómentes lakáscélú felhasználása

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) a 2025-ös évben (átmenetileg, 1 éves időtartamra, egészen 2025. december 31-éig) lehetőséget biztosít arra, hogy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár magánszemély tagja az egyéni számláján felhalmozódott összeget (pénztártagi egyenleget) kiegészítő szolgáltatásként – a nyugdíjpénztár profiljától eltérően, amely szerint az kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat – a következőkben részletezett lakáscélokra is felhasználhassa.

A nyugdíjpénztár által 2025. december 31-éig nyújtható kiegészítő szolgáltatások körét az Öpt. 74. §-a az alábbiak szerint határozza meg:

– a Hpt.-ben meghatározott jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása;

– a Hpt.-ben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása;

– a Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete (a továbbiakban együtt: lakás) korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása; továbbá

– a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának támogatása. [Öpt. 74. § (1) bekezdés.]

A lakáscélra fordítható összeg nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár az elszámolás során a pénztártag egyenlege tekintetében először a tőkerész terhére köteles elszámolni, azzal, hogy a legutoljára elszámolt tőkerészből visszafelé szükséges elszámolni, ezt követően terhelhető a hozamrész [Öpt. 74. § (6) bekezdés].

Az Öpt. arról is rendelkezik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár 2024. december 31-éig és 2025. március 31-éig köteles tájékoztatást adni a pénztártagoknak a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenlegről [és ezen tájékoztatás keretében felhívja a pénztártagok figyelmét az Öpt. 74. §-ában foglalt rendelkezések gyakorlati tudnivalóira] [Öpt. 74. § (10) bekezdés].

A támogatást a pénztártag egy naptári év (a 2025-ös év) alatt legfeljebb 3 alkalommal kérheti, azzal, hogy a kifizetést a nyugdíjpénztár a számlák benyújtását követő 60 napon belül teljesíti [Öpt. 74. § (8) bekezdés].

Az önkéntes nyugdíjpénztár magánszemély tagja:

– a jelzáloghitel törlesztésére, előtörlesztésére,

– a munkáltatói kölcsön törlesztésére, előtörlesztésére,

– a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészére, továbbá

– a lakás korszerűsítésére, felújítására, bővítésére

irányuló támogatást abban az esetben igényelheti, ha az ingatlan-nyilvántartás alapján a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll a lakás, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozik [Öpt. 74. § (2) bekezdés].

A lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás helyéül szolgáló építési telek megvásárlására irányuló támogatást az önkéntes nyugdíjpénztár magánszemély tagja abban az esetben igényelheti, ha az ingatlan-adásvételi szerződés alapján az ingatlan a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerül [Öpt. 74. § (2) bekezdés].

A nyugdíjpénztár a jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatását

a) a pénzügyi intézmény által kiadott, a pénztártag által teljesített törlesztés, előtörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére; vagy

b) a pénzügyi intézmény által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény részére utalja át [Öpt. 74. § (3) bekezdés].

Lakás korszerűsítésére, felújítására, bővítésére irányuló támogatás az Öpt. 74. § (4) bekezdésében felsorolt építési tevékenységekhez igényelhető. Az Öpt. olyan építési tevékenységet nevesít, amelyhez támogatás igényelhető. Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként

a) a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló,

b) az áfatörvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, illetve

c) a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el [Öpt. 74. § (5) bekezdés].

Az Öpt. azt is rögzíti, hogy a Magyar Államkincstár jogosult ellenőrizni, hogy az Öpt. 74. § (5) bekezdése szerinti számla, illetve vállalkozási szerződés jogszabályban rögzített más támogatásra nem kerül felhasználásra, ezért a nyugdíjpénztár a Magyar Államkincstár megkeresésére, kérésére a Magyar Államkincstár részére – a számlákról és a vállalkozási szerződésekről – adatszolgáltatást teljesít [Öpt. 74. § (9) bekezdés].

Az elvégzett építési tevékenység kapcsán benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi, azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet [Öpt. 74. § (7) bekezdés].

Az szja-törvényben 2025. január 1-jén hatályba lépő új adómentességi jogcím megteremti a fenti célokra fordíthatóan kifizetett támogatás (mint kiegészítő szolgáltatás) adómentességét (Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpont).

1.7.10. A felújított műemléki ingatlan értékesítésének adómentessége

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) hatálybalépésével összefüggésben, figyelemmel az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvére, ösztönző jelleggel egy új adómentes jogintézmény kerül bevezetésre.

2025. január 1-jétől a Méptv. szerint műemléknek minősülő ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentessé válik, feltéve, hogy a felújított ingatlan értékesítésére annak megszerzésétől számítva már legalább 3 év eltelt.

Az adómentesség nem érvényesíthető, ha az ingatlan értékesítésére gazdasági tevékenység keretében kerül sor, vagy az értékesítés az ingatlan tulajdonosának egyéni vállalkozói tevékenysége keretében valósul meg.

Azt, hogy az ingatlan tulajdonosa az épületet a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően újította fel (vagyis az ingatlan műemléki helyreállítását elvégezte), a tulajdonosnak az örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolással kell tudnia bizonyítania. Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (4) bekezdése értelmében az olyan igazolást, amely alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év február 15-éig kell kiadni.

Az új adómentességi jogcímhez adatszolgáltatási kötelezettség is kapcsolódik. Az örökségvédelmi hatóságnak a műemlékvédelmi előírásoknak való megfelelőséget igazoló dokumentum kiállításának tényéről és tartalmáról az adókedvezményre jogosító igazolással kapcsolatos adatszolgáltatásra előírt rendben és határidőben adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére. Figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 92. § (1) bekezdésének rendelkezésére, a műemlékvédelmi hatóságnak az adatszolgáltatást az adóévet követő év január 31-éig kell elektronikus úton teljesítenie az illetékes állami adó- és vámhatóság részére (Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.48. alpont).

A Méptv. szerint műemléknek minősülő ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentességét megalapozó igazolás kiállításának szabályait a Kormány felhatalmazása alapján a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletben szabályozza [Szja tv. 80. § e) pont].

1.7.11. A kiemelt sporteseményen, nemzeti rendezvényen nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék

2025. január 1-jétől adómentessé válik a kiemelt sporteseményen vagy nemzeti rendezvényen a kifizető által nyújtott reprezentáció, illetve átadott üzleti ajándék. Azt, hogy mely sportesemények minősülnek kiemeltnek, illetve mely rendezvények tekintendők nemzetinek, a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló 591/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet mondja ki.

Az adómentesség további feltétele, hogy azt a kifizető csak a feladat- és hatáskörét tekintve közfeladat ellátása során szervezett rendezvényen nyújtott reprezentáció, illetve üzleti ajándék tekintetében alkalmazhatja (Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.46. alpont).

1.7.12. A sportszervezet vagy sportszövetség által a sportot és tanulást segítő program keretében nyújtott szolgáltatás adómentessége

2025. január 1-jétől adómentes az a szolgáltatás, amelyet az Stv. szerinti sportszervezet vagy sportköztestület a vele bármilyen jogviszonyban álló amatőr vagy hivatásos sportolónak a sportot és tanulást segítő program keretében nyújt. Az adómentesség tekintetében tehát nincsen különbség az amatőr és hivatásos sportolók között, mindkét személyi kör vonatkozásában érvényes a mentesség. Az új rendelkezés alapján például adómentessé válik a MOB által indított Kettőskarrier-program keretében a sportoló részére nyújtott szolgáltatás is. [Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.12. alpont c) pont.]

1.7.13. A tartósan fokozott igénybevételnek kitett személynek minősülő katonák körének kibővítése

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.16. alpontja értelmében adómentes a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tartósan fokozott igénybevételnek kitett, terepfoglalkozáson, gyakorlaton részt vevő vagy őr- és ügyeleti szolgálatot ellátó hivatásos és szerződéses állományú tagjának, illetve foglalkoztatottjának a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni ellátása. A rendelkezés alkalmazásában tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemélynek minősül a szerződéses legénységi és önkéntes tartalékos, a terrorelhárító, a repülőhajózó, a repülő-műszaki, a búvár, a tűzszerész, az ejtőernyős és a békefenntartó feladatokra vezényelt hivatásos és szerződéses katonák állományának a tagja.

2025. január 1-jétől a hivatásos és szerződéses katonák állományának személyvédelmi szolgálatot ellátó tagja is tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemélynek minősül, így a szolgálati feladattal összefüggésben részükre nyújtott természetbeni ellátás is adómentessé válik (Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.16. alpont).

Az Adó szaklap legfrissebb, 2025/4-es számából valamennyi 2025-ös adóváltozásról hasonlóan részletesen olvashat. A szaklap összeállítását Bene-Gilányi Klára, Béres-Molnár Brigitta, dr. Bogdány Viktor, dr. Borók Tímea, dr. Kiss Zoltán, Kotánczi Zsófia, dr. Lakatos Anett, Mészáros László, dr. Szilágyi Szilvia és Sziráczki Krisztina készítette.

Az Adó szaklap legfrissebb, 2025/4-es számában a fentieken túl olvashat még többek között a pénzforgalmi elszámolásról az áfában, a mögöttes felelősség érvényesítéséről a felszámolás alá került cég vezetőjével szemben, az öröklési illeték esetköreiről, és a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről is.

Forrás: ado.hu