A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.
Mint a legtöbb területen, a vendéglátásban és az idegenforgalomban is a munkaerőhiány okozza a legnagyobb aggodalmat. Itt a nyelvet beszélő fiatalabb szakemberek könnyedén egy-két országgal nyugatabbra tudnak költözni, dolgozni az Európai Unióban, hogy jelentősen jobb munkafeltételekhez, és persze jobb bérhez is jussanak. Mindeközben Magyarországon nő a szektorban működő vállalkozások forgalma, de a Balatonon már lehetett hallani olyan esetekről is, amikor a beruházás azért maradt el vagy halasztódott, mert nem tudtak megfelelő munkaerőt találni. Így a további növekedés gátja lehet a munkaerőhiány, illetve az alacsony bérek.
Harmadára csökkent az adó
Erre a helyzetre fogadta el a kormány a vendéglátó vállalkozások azon javaslatát, hogy két lépésben csökkentse a környező országokhoz képest igen magas 27 százalékos forgalmi adót. Először 2017-ben lett 18 százalékos az áfakulcs, majd 2018-ban 5 százalékos, amelyhez csatlakozott 4 százaléknyi idegenforgalmi adó, így tavaly végül is a forgalom után már csak 9 százalékot kellett fizetni a kereskedelmi vendéglátásban az éttermi szolgáltatások után.
A gazdasági tárca elvárása ezért cserében az volt, hogy a vállalkozások ne az árakat csökkentsék, és persze ne nyeljék le a keletkezett eredményt, hanem javítsanak a versenyképességükön fejlesztésekkel, és legfőképpen hajtsanak végre béremeléseket érezhető módon. Kérdés, hogy ez a lépés megtörtént-e. Az eddig ismert adatok szerint igen is, meg nem is.
Országosan mindenhol nőttek a bérek, és tavaly decemberben a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a vendéglátásban is béremelkedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 329 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 600 forint volt. A KSH adataiból azonban az is kiderül, hogy tavaly a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén voltak a legalacsonyabbak a bérek 211 984 forinttal, és már a humán-egészségügyi, szociális ellátás területe is megelőzte, amely 2017-ben még az utolsó volt. A tavalyi bérnövekedés tehát 11,87 százalékos emelkedést jelent, amely a nemzetgazdasági átlagnövekedéshez képest 1,67 százalékkal magasabb szintet jelent.
Ha a 2017 januári 178 307 forintos átlagbérből indulunk ki és azt a 2018-as decemberi 212 706 forintos bérrel hasonlítjuk össze, az több mint 19,2 százalékos növekedést jelent; ebben az összehasonlításban is csak 1,3 százalékkal nőtt a nemzetgazdasági átlag felett a turizmusban és a vendéglátásban dolgozók átlagbére két év alatt.
Ezekből persze nem lehet megállapítani, hogy az áfacsökkentés eredményét a vállalkozók bérfejlesztésre fordították-e, illetve, hogy mindennek volt-e lényeges hatása, hiszen ehhez egyrészt fontos azt tudni, hogy a béremelkedéseknél lényeges elem a kötelező bérminimum hatása, illetve az sem elhanyagolható, hogy a forgalmi adó csökkentése nem az egész ágazatot érintette, csak a kereskedelmi vendéglátóhelyeken az éttermi szolgáltatásokat, így a hatása korlátozott.
Forrás: ado.hu
Vélemény, hozzászólás?