A cikk a szünetelés időszakában felmerülő eljárási kérdésekkel foglalkozik, valamint kitér néhány, az adózáshoz csak közvetve kapcsolódó, egyéb gyakorlati kérdésre is.
Eljárási kérdések
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) kimondja: a tevékenység szüneteltetésének időszakában az egyéni vállalkozók mentesülnek a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó adókötelezettségek alól, az általános forgalmi adóval kapcsolatosan felmerülő kötelezettségek kivételével.
A szünetelésnek azonban kevésbé kedvező eljárásjogi hatása is van. Az Art. ugyanis arról is rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó a szünetelés időtartamára (szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakra) vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – vállalkozói minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti.
Ha tehát például az egyéni vállalkozónak túlfizetése van a NAV-nál, és szeretné azt visszakapni az adóhatóságtól, még a szüneteltetés bejelentését megelőzően célszerű benyújtania a ’17 (2020-ban 2017) jelű nyomtatványon a kérelmét, mivel ellenkező esetben meg kell várnia a túlfizetés visszakérésével a szünetelés végét. A szüneteltetés időszakában benyújtott kérelmet az adóhatóság el fogja utasítani. A kérdésnek nemcsak likviditási szempontból lehet jelentősége: régebb óta fennálló túlfizetés akár el is évülhet a szüneteltetés időszakában, ekkor pedig a szüneteltetés után sem fogja tudni már kikérni az összeget a vállalkozó.
Az általános forgalmi adó kapcsán a szüneteltetés időszaka összetett képet mutat. Előző cikkünkben már említettük, hogy az egyéni vállalkozó nullásan nem köteles bevallást benyújtani, ha viszont adókötelezettsége keletkezik, be kell adnia a ’65-öst. Visszaigénylésre azonban nincs lehetőség a szünetelés időszakában. Ez nem jelenti azt, hogy maga a levonási jog ne keletkezhetne meg ekkor, például egy pénzforgalmi elszámolást választó adóalanytól a szünetelést megelőzően beszerzett, de már a szünetelés időtartama alatt kifizetett termék esetén. Az is előfordulhat, hogy a levonási jog már a szünetelés kezdetét megelőzően megnyílt, de azzal nem tudott élni az egyéni vállalkozó, mivel a számlát – ami a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele – csak a szüneteltetés időszakában kapta kézhez. A levonási jogra nézve az Art. nem tartalmaz – nem is tartalmazhat – korlátozást a tevékenység szüneteltetéséhez kapcsolódóan; mindazonáltal visszaigényelni csak a szüneteltetést követően fogja tudni az áfát a vállalkozó.
Jó tudni, hogy az adóhatósági gyakorlat szerint a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában nem kötelezett elektronikus ügyintézésre illetve kapcsolattartásra. Ezen értelmezés jogszabályi hátterét egyrészről az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec tv.), másrészről az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) adja.
Az Eüsztv. 3. § (1) bekezdése értelmében az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét elektronikusan intézze. A 9. § (1) bekezdés a) pontjának aa) pontja az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezetek esetében az elektronikus ügyintézést kötelezettségként írja elő. Az 1. § 23. pontja szerint az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezeta polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Pp.)meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány. A Pp. 7. § (1) bekezdés 6. pontja a gazdálkodó szervezetek közé sorolja egyebek közt az egyéni vállalkozót.
Az Evec tv. 18. § (3) bekezdésének cikksorozatunkban már többször említett rendelkezése értelmében a szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet.
A fentiek következtében az egyéni vállalkozás a szüneteltetés időszakában vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személynek minősül, akinek a számára az elektronikus kommunikáció nem kötelező, csak választható lehetőség. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó tehát jogosult az elektronikus kapcsolattartási forma megválasztására vonatkozó jognyilatkozatot (Eüsztv. 22. §) tenni, tehát akár a papíralapú kapcsolattartás mellett is dönthet. Természetesen ekkor sem intézhet azonban papíralapon olyan ügyet, amit természetes személy is csak elektronikusan intézhet, például a tevékenység szünetelés utáni folytatását csak elektronikusan jelentheti be.
Székhelyváltozás bejelentése
Korábban említettük, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységének szünetelése alatt kizárólag a székhelyének változását jelentheti be a nyilvántartást vezető szervnek. Jó tudni, hogy a webes ügysegéd felületén közzétett tájékoztatás értelmében 2020. március 3. napjától az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése alatt a székhelyadatban bekövetkezett változás – a korábbi, e-Papír alkalmazáson keresztül történő bejelentés helyett – kizárólag a személyes ügyintézési felületen keresztül jelenthető be. Szünetelő egyéni vállalkozó esetében az ügyintézési felületen található a „Szünetelő egyéni vállalkozó székhelyadat változásának bejelentése” menüpontot kiválasztva tehető meg a bejelentés.
Pénztárgép éves felülvizsgálata
A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: PTG rendelet) előírása értelmében a pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező. A felülvizsgálat része a szervizes helyszíni vizsgálat, amit a pénztárgép üzembe helyezését követő 1 éven belül, ezt követően mindig a legutóbbi éves szervizelést követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek.
Amint arról cikksorozatunk első részében már szó volt, hosszabb szüneteltetés esetén arra is oda kell figyelni, hogy az online pénztárgépet üzemeltető vállalkozók kötelesek bejelenteni a NAV felé a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését. A PTG rendelet az éves felülvizsgálat határidejére vonatkozóan nem tartalmaz kivételszabályt arra az esetre sem, ha az üzemeltető szünetelteti a pénztárgép használatát. Mindazonáltal az adóhatóság honlapján 2020. január 30-án megjelent tájékoztató szerint ha az 1 éves határidő vége olyan időszakra esik, amikor az üzemeltető szüneteltetia pénztárgép használatát, akkor legkésőbb a pénztárgép – szüneteltetés befejezését követő – újbóli használatba vételekor haladéktalanul el kell végeztetni az éves szervizes felülvizsgálatot. Nem kifogásolható tehát, ha az egyéni vállalkozó csak a tevékenység továbbfolytatásakor végezteti el a szüneteltetés időszakában esedékessé vált felülvizsgálatot, akkor azonban késedelem nélkül meg kell ezt tennie.
Forrás: www.ado.hu
Vélemény, hozzászólás?