Komoly mulasztási bírság járhat, ha a kapcsolt vállalkozások bejelentése nem történik meg az adóhatóság felé. Egy céget akár többszörösen is 500 000 Ft-ig terjedő bírsággal büntethet a NAV, ha nem fordít elég figyelmet a bejelentési kötelezettségek teljesítésére. Cikkünkből kiderül, kiket és mikor érinthet ez a veszély és hogyan lehet elkerülni a mulasztási bírságot.
Minden magyar vállalkozást érinthetik a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési előírások, ezért fontos, hogy a könyvelők körültekintően és alaposan járjanak el akkor, amikor ügyfeleiket vagy a vezetőjüket tájékoztatják erről a témáról. Ha nem 100%-ig biztos abban, hogy az Ön által könyvelt cégnek nincsenek kapcsolt vállalkozásai, akkor az első és legfontosabb feladat ennek a kiderítése, és a vezetőség, tulajdonosi kör alapos nyilatkoztatása, tájékoztatása. Sajnos még manapság is sok könyvelő kezeli a kapcsolt vállalkozási témakört úgy, hogy erről a cég vezetőinek, tulajdonosainak kell külön szólnia a könyvelőnek, viszont ez nem mindig történik meg, mert ők sem tudnak róla, hogy ezt egyáltalán kellene említeniük a könyvelésért felelős személynek. Ezért fontos a könyvelő precizitása és körültekintő eljárása.
A bejelentési kötelezettség azokat a vállalkozásokat érinti, melyeknek van kapcsolt vállalkozása és
1. a kapcsolt vállalkozással szerződést kötött, pénzmozgás történt, részére számlát állított ki vagy attól számlát fogadott be, tehát valamilyen formában gazdasági esemény történt a kapcsolt vállalkozással, vagy
2. a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnt, vagy
3. a kapcsolt vállalkozással 1 millió forint feletti készpénz-szolgáltatás történt
Mindhárom eset külön-külön bejelentési kötelezettséget keletkeztet. A bejelentést minden egyes kapcsolt vállalkozás tekintetében külön-külön kell megtenni. Ha a kapcsolt vállalkozás is belföldi illetőségű, akkor a kapcsolt vállalkozásra is vonatkozik a bejelentési kötelezettség, tehát mindkét belföldi félnél felmerül a bejelentési kötelezettség.
Melyik jogszabályban találjuk meg a bejelentési kötelezettséget?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 23. §. (4) bekezdésének b. pontja szerint:
„Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz
…
b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.”
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17.§. 9. bek. a) pontja szerint:
„A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.”
Milyen határidővel kell megtenni a bejelentési kötelezettséget?
Mindig az adott – bejelentési kötelezettséget eredményező eseményt (változás hatályát) – követő 15 naptári napon belül kell a bejelentést teljesíteni.
Milyen nyomtatványon kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget?
A kapcsolt vállalkozások bejelentését és kijelentését a 17T201-es számú nyomtatványon, az 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás bejelentését a 40-es számú nyomtatványon kell megtenni.
Mekkora összegű mulasztási bírság szabható ki határidőben be nem nyújtott bejelentésenként?
Az Art. 172.§-ban foglaltak szerint minden egyes határidőben be nem nyújtott bejelentés 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Nézzünk meg néhány példát!
Egy négy cégből álló belföldi cégcsoport tagjai egymással üzletelnek, de egyik cégnél sem teljesítették a kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségét. Mekkora összegű mulasztási bírsággal sújtható a cégcsoport emiatt?
Látható tehát a fenti példákból is, hogy a mulasztási bírságok összege halmozott mulasztás esetén akár több millió forint is lehet. Ne felejtsük el, hogy a határidőn túl benyújtott bejelentés esetén is ugyanúgy kiszabható az 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság. Azonban ilyenkor mérlegelendő az Adóhatóság által (és erre adott esetben fel lehet hívni a figyelmet), hogy a társaság legalább feltárta és pótolta a hiányosságokat, a lehető legjobb hozzáállással járt el.
Be kell jelenteni az egyéni vállalkozót és a magánszemélyt is?
Egy gazdasági társaságnak (Bt., Kft., Zrt.) vagy egyéb szervezetnek, gazdálkodónak (alapítvány, szövetkezet, egyesület, ügyvédi iroda, stb.) vajon be kell-e jelentenie a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt az alábbiakkal történő szerződéskötés, gazdasági esemény esetén?
– egyéni vállalkozás
– őstermelő
– belföldi magánszemély
– külföldi magánszemély
Az adóhatóság tájékoztatása szerint igen, mivel adózónak minősülnek a fentiek.
A magánszemélyt, egyéni vállalkozót, őstermelőt érinti-e a bejelentési kötelezettség?
A magánszemélyt, egyéni vállalkozót, őstermelőt nem terheli a kapcsolt vállalkozási viszony bejelentésére vonatkozó kötelezettség. Célszerű tehát – akár utólag is – felmérni a bejelentési kötelezettségeket és elmaradás esetén pótolni azokat az adóhatóság felé.
Forrás: ado.hu
Vélemény, hozzászólás?