Egyéni vállalkozásból megmaradt készlet értékesítése új bt.-ben

Katás egyéni vállalkozás tavaly októberben vásárolt értékesítésre szánt ajándéktárgyakat, melyek egy része készleten maradt nála, amikor idén júliusban megszüntette az egyéni vállalkozását. Augusztusban bt.-t alapított, s azon keresztül szeretné értékesíteni az ajándéktárgyakat. Hogyan lehet ezt megtenni, lehetőleg további adófizetés és magánszemélyként történő adószám igénylése nélkül? – kérdezte az adozona.hu olvasója. 

(tovább…)

Táppénz a karantén idején: emiatt is legyen óvatos a külföldi nyaralással!

Augusztus 13-ától nem minősül keresőképtelennek, azaz táppénzre sem jogosult az, aki nem hivatalos céllal utazik a kormány által kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékűnek nyilvánított országba, és onnan hazatérve hatósági házi karanténba kell vonulnia – ekként módosult a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. kormányrendelet.

(tovább…)

Patthelyzet a számlakibocsátási határidő miatt: hogyan kell számolni a 8 napot?

Az áfatörvény július 1-jétől hatályos szabályai (163. §) szerint az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül köteles gondoskodni. A törvény szerint olyan esetben, amikor a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, az észszerű határidő 8 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent.

(tovább…)

Kibővült adatszolgáltatás: mire figyeljünk az M-lapok kitöltése során?

Számlakibocsátói oldalon megvolt a tűzkeresztség: a 2020. július 1-jén és azóta kibocsátott számlák jelentős köre bekerült a kibővült adatszolgáltatási kötelezettség alá. Befogadói oldalon ugyanakkor az új szabályok alkalmazása szempontjából nem a számla kibocsátásának időpontja mérvadó, hanem az, hogy mikor élünk a levonási jogunkkal, ezért itt leghamarabb az augusztusban beadandó bevallásban kell alkalmazni az új előírásokat.

(tovább…)

Egyéni járulékfizetés: ezek az átmeneti szabályok az új törvényben

Noha a július 1-jén hatályba lépett új tb-törvény a régihez hasonlóan kimondja, hogy a járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni, de ezzel együtt a jogszabály – számos egyéb mellett – e tekintetben is tartalmaz átmeneti előírásokat. A következőkben ezeket vesszük sorra.

(tovább…)

Milyen esetekben támadható meg a közös megegyezés?

Amennyiben a munkáltató meg kívánja szüntetni a munkaviszonyt, sok esetben először felajánlja a közös megegyezés lehetőségét a munkavállalónak. Nem mindegy azonban, hogy ez az ajánlattétel milyen körülmények között valósul meg; a cél tényleg az-e, hogy a munkavállaló részéről a közös megegyezés aláírása valóban tudatos, minden információ ismeretében átgondolt döntés legyen.

(tovább…)

Változások az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításában

A július 1-jén hatályba lépett új tb-törvény egyebek mellett módosította a nem nyugdíjas vállalkozók és a biztosított őstermelők minimális járulékalapját. Ez a változás kihatással van a vállalkozók, őstermelők egészségbiztosítási pénzbeli ellátására, azaz ezáltal változott a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az örökbefogadói díj megállapítására vonatkozó szabályozás.

(tovább…)